Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Göncz László: A dualizmus korától a 20. század végéig
ták a nemzeti kötődés és a hazaszeretet átlagosnál magasabb fokát. A hasonló nagyságrendű falvakban - a magasabb állami és megyei intézményektől érkező ösztönzés ellenére - ugyanis nem volt mindenütt hasonló jellegű ünnepi megemlékezés. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés formájában megtartott ünnepi megemlékezések - méltóságteljes voltuk mellett - számos fontos információt tartalmaznak a településekről, az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük a két jegyzőkönyvet. Jegyzőkönyv Felvétetett Hodoson 1896 évi május hó 10-én a községi képviselő-testület által Tárgy Magyarország ezeréves fennállásának megünneplése Jelen voltak Ábrahám Ferencz községbíró, Rigó János körjegyző, Ábrahám Ferencz segédjegyző, Eöry Dániel helyettes bíró, Tóth József községi közgyám, Ábrahám Ferencz varga, Könye Sándor elöljárók, tisztelendő Magyar József, Feucktenberger Károly tanító, Ábrahám Ferencz 1-es házszám, Kercsmár Lajos, Kalamár József, Frim Zsigmond, Kercsmár Mihály, Fórján Lajos képviselők és az egész lakosság. A mai napra reggeli 8 órára kitűzött díszközgyűlést, Ábrahám Ferencz községbíró mint a képviselő-testület elnöke hazafias beszédével megnyitván az ülést, bejelenti, hogy szeretett hazánk ezeréves fennállásának ünnepélyére, a hálaadó isteni tisztelet a mai nap délelőtti 11 óra tűzetett ki, mely időre a szomszéd Kapornak-Doma föld, Kotormány és Saal községek lakosai hasonló célból megérkeznek - ez időig az ülést felfüggeszti. Rigó János körjegyző, azon indítványt teszi, miszerint a jelenlevő elöljáróság és képviselők a díszesen nemzeti színű karszalaggal megjelent tűzoltóság élén, szép nemzeti zászlónk alatt vonuljunk a község legvégső házáig, és onnan hazafias énekek kíséretével vonuljunk át a községen - a lakosság velünk csatlakozva fogadjuk a fentebb említett községek lakosságait, és ünnepélyes felvonulással térjünk a templomba. - Az indítvány tetszés között elfogadtatott és hajtatott végre. A hálaadó isteni tisztelet után a községi vásártéren, - e célra feldíszített helyiségen „Isten áld meg a magyart” éneklésével a díszülés ismét megnyittatott. Ábrahám Ferencz községbíró, rigó János körjegyzőt felkérvén, hogy ünnepi beszédjét mondja el. A körjegyző emelkedett hazafias beszédével ismertetvén a mai nap jelentőségét, kiemelvén hőseinknek vitézségét, haza és egymás iránti szeretetét, midőn e hazát elfoglalták. Végigvonulván az ezer év történelmén megemlékezett első fejedelmünk, Árpádról és választásáról, az alkalommal hozott törvényről, mely alkotmányunknak mai napig is sarkkövét képezi. Megemlékezett Szenti István, Szent László, Kálmán, IV. Béla, Mátyás az igazságosról, Nagy Lajos stb. vitéz királyainkról és kiváló hőseinkről, szeretett hazánk és I. Ferenc József apostoli királyunk és Őfelsége Erzsébet szeretett Királyné asszonyunk éltetésével végezte beszédjét. 112