Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)
Az étkezés rendje és alkalmai - A táplálkozás éves rendje
82 AZ ÉTKEZÉS RENDJE ÉS ALKALMAI A TÁPLÁLKOZÁS ÉVES RENDJE Az étkezés éves rendjében az ünnepnapok és a böjtök jelentettek komolyabb változatosságot. Az ünnepnapok között is különbséget kell tennünk: az úgynevezett naptári ünnepek és az emberélet nagy fordulóihoz kötődő ünnepek között. A naptári ünnepeket, amelyek főként vallási ünnepek voltak, minden évben meghatározott napon ünnepelték, így azok egymásutániságára előre készültek. Ez rendszert, bizonyos biztonságérzetet vitt az életükbe. Az emberélet nagy fordulóihoz kötődő ünnepek, mint a születéshez kapcsolódó paszita, a házasságkötéshez kapcsolódó lakodalom és a halálhoz kötődő tor minden ember és család életében más és más időpontban következett be, de olyan mérföldkövet, fordulópontot jelentettek, hogy megünneplésük módja és mértéke messze felülmúlta az összes többi ünnepet. Az ünneplés felfokozottsága természetesen az étkezési szokásokban is tükröződött. A vallási ünnepekhez kapcsolódó böjtök is jelentősen formálták a paraszti étkezés rendjét. A két fő böjti időszak, a karácsony előtti advent négy hete és a húsvét előtti nagyböjt negyven napja volt azon időszak, amikor nemcsak a húsételektől tartózkodtak, hanem a túlzott jóllakástól is. Ehhez az éves, évszakok szerinti rendhez igazodott a lakodalmak megtartásának időszaka is. Egyfelől arra is ügyelni kellett, hogy böjtben nem lehetett lakodalmat rendezni, másfelől az ételek frissességének megőrzése, romlásának megakadályozása miatt a téli, hidegebb időszakot kellett választani. így már érthető, hogy a lakodalmak tartására legalkalmasabb időszaknak elődeink miért éppen a vízkereszttől a húshagyókeddig tartó farsangot tartották. Hetes népi táplálkozása
