Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)

Az étkezés rendje és alkalmai - A táplálkozás éves rendje

82 AZ ÉTKEZÉS RENDJE ÉS ALKALMAI A TÁPLÁLKOZÁS ÉVES RENDJE Az étkezés éves rendjében az ünnepnapok és a böjtök jelen­tettek komolyabb változatosságot. Az ünnepnapok között is különbséget kell tennünk: az úgynevezett naptári ünnepek és az emberélet nagy fordulóihoz kötődő ünnepek között. A naptári ünnepeket, amelyek főként vallási ünnepek voltak, minden évben meghatározott napon ünnepelték, így azok egymásutániságára előre készültek. Ez rendszert, bizonyos biztonságérzetet vitt az életükbe. Az emberélet nagy forduló­ihoz kötődő ünnepek, mint a születéshez kapcsolódó paszita, a házasságkötéshez kapcsolódó lakodalom és a halálhoz kötő­dő tor minden ember és család életében más és más időpont­ban következett be, de olyan mérföldkövet, fordulópontot jelentettek, hogy megünneplésük módja és mértéke messze felülmúlta az összes többi ünnepet. Az ünneplés felfokozott­­sága természetesen az étkezési szokásokban is tükröződött. A vallási ünnepekhez kapcsolódó böjtök is jelentősen for­málták a paraszti étkezés rendjét. A két fő böjti időszak, a karácsony előtti advent négy hete és a húsvét előtti nagy­böjt negyven napja volt azon időszak, amikor nemcsak a húsételektől tartózkodtak, hanem a túlzott jóllakástól is. Ehhez az éves, évszakok szerinti rendhez igazodott a lako­dalmak megtartásának időszaka is. Egyfelől arra is ügyelni kellett, hogy böjtben nem lehetett lakodalmat rendezni, másfelől az ételek frissességének megőrzése, romlásának megakadályozása miatt a téli, hidegebb időszakot kellett vá­lasztani. így már érthető, hogy a lakodalmak tartására legal­kalmasabb időszaknak elődeink miért éppen a vízkereszttől a húshagyókeddig tartó farsangot tartották. Hetes népi táplálkozása

Next

/
Thumbnails
Contents