Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)

Az ételkészítés alapanyagai és a vidék jellegzetes ételei

66 AZ ÉTELKÉSZÍTÉS ALAPANYAGAI ÉS A VIDÉK JELLEGZETES ÉTELEI

Az alkoholtartalmú italok közül elsősorban bort fogyasztottak. Az, hogy saját bora legyen, minden hetési gazdának alapvető törekvése volt. Ha rendelkezett a család saját szőlőterülettel a Lendva-hegyen vagy a Rigányócban, akkor az ott termelt borból fedezték az éves szükségletüket. Akinek nem volt szőlőhegye, az lugast alakított ki az udvarán, hogyha lakodalomra nem is, de az aratásra, a disznóvágásra, a keresztelőre vagy a halotti torra legyen saját bora. A téli disznóvágások alkalmával néhány háznál forralt bort is készítettek. A szőlőfajták közül a 19-20. század fordulóján vidékünkön is végigpusztító filoxéravész után a parasztság körében elsősorban a direkttermő noha, itteni népnyelv szerint a šmarnica terjedt el. Szláv elnevezését az 1920-ban kialakított trianoni határ következtében a vendektől vették át. A bor mellett a pálinka is fontos kelléke volt a vendéglátásnak, kínálásnak. Pálinkát is mindenki igyekezett saját magának főzni szilvából, körtéből, vegyes gyümölcsből. A pálinkát fertőtlenítő, szíverősítő hatása miatt is szívesen fogyasztották. Egyes betegségek, például a torok- és fogfájás esetében gyógyhatást is tulajdonítottak neki.