Bobovec Szabó Petra - Horváth Károly (szerk.): Sali elégiák. Bencsecz Ábrahám János feljegyzései 1930 - 1932 (Lendva, 2018)
Bobovec Szabó Petra: A kézirat margójára
írta-e, vagy csak egy, abban a korban ismert dalnak vagy versnek (részbeni) átírása: Szerelmes lett az én szivem híjába lidércz14 (tündér) király legkisebbik lányába, tündér ország túl hetedhét határán nem találja a bus szivem föl a párom. A fent idézett sorok az olvasónak egyből azt sugallják, hogy ez a kézirat a szerelemről szól, amely szerencsétlenül fog befejeződni. Az említett mitológiai lények misztikája pedig nem utolsó sorban alátámasztja azt a tényt is, hogy a szerző (János) annyira heves érzelmekkel küzd, amelyeket csakis természetfölötti jelenségek segítségével tud szemléltetni. A szerző így nevezte meg füzetét: Szerelmi levelezések15 és Emlékversek Érdekes, hogy a szerző a címben a dalokat meg sem említi (annak ellenére, hogy a kézirat több mint kétharmadát maguk a versek teszik ki), mintha ezeket az elején nem is tervezte volna. Lehet, csak útólag, vagy később jutott eszébe, hogy ezeket is csatolja. A borítón továbbá egy ceruzarajzot találunk, mely egy galambot ábrázol, levéllel a szájában. A galambot, mint szimbólumot, többféleképpen is értelmezhetjük. Ez nem csupán egy postagalamb, amely sejteti velünk, hogy legalábbis a szövegek egy része (a szerelmeslevelek) azért íródtak, hogy 14 A lidérc kifejezés ugyan a magyar mitológia és folklór ismert fogalma, de hasonló jelenségek és hiedelmek más népeknél és kultúrákban is jelen voltak. Érdekességképpen hadd jegyezzük meg, hogy Goricskón ugyan magát a lidércet, mint kifejezést nem ismerték, de hasonló jelenségekről tudni lehet a goricskói Sv. Jurij településről, ahol a „posvéjt” (amit magyarra lámpa vagy lámpásként fordíthatnánk) szóval nevezték a hasonló, lidércnek vélt jelenségeket. 15 A szerelmi levelezésének egy külön fejezetet szántunk a kiadvány végén. 36 madžarskem jeziku, ki ga najprej navajamo v originalu, za lažje razumevanje pa smo ga prevedli tudi v slovenščino. Zaman se je moje srce zaljubilo v naj mlajšo hčer kralja lidércov14 (vil), niti za sedmimi gorami in sedmimi vodami vilinskega kraljestva moje žalostno srce ne najde svoje ljubljene. Zgoraj citirane vrstice na naslovni strani rokopisa v bralcu vzbujajo slutnjo, da gre za rokopis z zgodbo o ljubezni, ki se bo končala nesrečno. Mistika mitoloških bitij, ki jih omenja, ne nazadnje poudarja tudi dejstvo, da gre pri avtorju (Benčecu) za močna čustva, ki jih je mogoče prikazati le skozi filter nadnaravnega. Avtorje svoj rokopis naslovil z: Ljubezensko dopisovanje15 in spominski verzi Zanimivo, da samih pesmi ne omenja kljub dejstvu, da obsegajo več kot dve tretjini celotnega besedila - kot da bi le-te od samega začetka ne bile načrtovane. Domnevamo, da si jih je omislil šele kasneje. Na isti, torej naslovni strani rokopisa najdemo risbo s svinčnikom, ki prikazuje goloba s pismom v kljunu. Simboliko goloba lahko interpretiramo na več načinov. To ni le poštni golob, ki dostavlja sporočilo vobliki pisma in ki nam da slutiti, da je vsaj del besedila (ljubezenska pisma) bil napisan zato, da ga nekdo, v tem primeru Janezova izbranka, prebere. 14 Lidérc je bitje iz madžarske mitologije. Gre za nadpomenko za več med seboj različnih pravljičnih bitij. Ponekod izraz pomeni vilo, drugod čarovnico, spet drugje prikazen ali demona. Zanj je značilno, da se po navadi pojavlja kot lučka (svetlobni pojav, podoben kresnicam) in pogosto igra vlogo tihega duha pomagača, ki določeni osebi kaže pravo pot iz zagate, v kateri se je znašla. Lahko tudi prav on vodi v pogubo. Podoben pojav so na območju slovenskega Sv. Jurija na Goričkem imenovali posvejt. 15 Ljubezensko korespondenco omenjamo v posebnem poglavju na koncu publikacije.
