Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
5. Újkor
zagotovo ostale povezane s poljedelstvom ter živinorejo, o čemer nam priča tudi veliko število obdelovalnih zemljišč na zemljevidu. Dejstvo je, da je življenje v začetku devetnajstega stoletja bilo v veliki meri odvisno od naravnih nesreč in le-te prebivalstvu celotnega dolnjelendavskega gospostva niso prizanašale. Tako so prebivalci morali leta 1830 preživeti izjemno hudo zimo, ki so ji spomladi sledile poplave reke Mure. Zatem je poleti istega leta ves pridelek uničila suša. Skupščina županije Zala se je tedaj odločila pomagati obubožanim in je uvedla posebne ukrepe ter tako med najrevnejše prebivalce razdelila 3.500 srebrnih forintov pomoči.102 Kakovost in način življenja sta se začela z majhnimi koraki spreminjati od tridesetih let dvajsetega stoletja. Dvig kakovosti življenja prebivalcev je tako pomenila tudi ustanovitev lekarne v bližnji Dolnji Lendavi, ki jo je 21. aprila 1835 odprl Adalbert Kiss. To je namreč bilo še vedno obdobje, ki ga je v veliki meri zaznamovala visoka smrtnost ter razmeroma nizka povprečna življenjska doba, na katero je pomembno vplivala tudi nizka raven zdravstvene oskrbe. V županiji Zala je bil zdravnik samo v vsakem večjem trgu in večina okrajev je imela na voljo le enega kirurga. Večina zdravstvenega dela je tako odpadla na babice, ki so se v glavnem zatekale k tradicionalnim oblikam zdravilstva. Kmetje so se po splošno znanem pra-102 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovino Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008, str. 303-305. gazdaság és az állattenyésztés maradtak. Erről tanúskodik a térképen megjelölt számos megművelt terület is. A 19. század eleji életet nagymértékben befolyásolták a természeti katasztrófák, amelyek nem kerülték el az alsólendvai uradalmat sem. A lakosok így 1830- ban kénytelenek voltak átvészelni egy nagyon kemény telet, amelyet tavasszal a Mura áradásai követtek. Ugyanezen év nyarán aszály pusztította el az egész termést. Zala megye közgyűlése a károsultak megsegítésére külön intézkedéseket hozott, és a legszegényebb lakosok között 3.500 ezüstforintnyi segélyt osztott ki.102 Az életminőség és az életmód csak a 19. század 30-as éveitől kezdett apró lépésekben változni. Az életminőség javulását jelentette bizonyos értelemben az alsólendvai gyógyszertár megalapítása is, amelyet 1835. április 21-én Kiss Adalbert nyitott meg. Ezt az időszakot ugyanis még mindig a magas halálozási arány és a viszonylag alacsony átlagéletkor jellemezte, ami az orvosi ellátás alacsony szintjével is összefüggött. Zala megyében csak a nagyobb mezővárosokban dolgoztak szakképzett orvosok, míg sebészből minden járásra csak egy jutott. A munka oroszlánrésze így a bábákra hárult, akik főleg az orvoslás hagyományos módszereihez folyamodtak. A parasztok ebben a korban még idegenkedtek az orvosi vizsgálatoktól és a gyógyszerhasználattól.103 102 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovino Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008, 303-305. old. 103 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovi-87
