Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)

5. Újkor

vilu še vedno izogibali zdravniškim pregledom ter jemanju zdravil.103 104 104 Trideseta leta so prinesla tudi vno­vični opis naselja Gaberje, ki ga je to­krat izdelal Fényes Elek (1807-1876) in je bil javnosti predstavljen v sklopu izdaje monografije z naslovom Magya­rország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrend­ben körülményesen leiratik, ki je izšla v Pešti leta 1851. Fényes je naselje opisal tako: “Gaberje, madžarska vas v župa­niji Zala. 271 prebivalcev, ki so rimsko­katoliške veroizpovedi”.m Prvo polovico devetnajstega stoletja je skoraj celotno območje Ogrske go­spodarilo po sistemu t.i. triletnega ko­lobarjenja, torej so njivo razdelili na tri dele: del za jesensko in spomladansko žito ter en del za ledino, ki je ostala ne­­posejana. Na območju županije Zala se je medtem že razširilo pravo kolobarje­nje, pri katerem kmetje niso več puščali ledine. Najboljšo izkoriščenost njive z vidika pridelka je zagotavljal vrstni red sejanja rastlin v štiriletnih ciklusih, z gnojenjem pa so poskrbeli za pravšnjo količino hranilnih snovi. V povezavi z živinorejo, ki je zahtevala obsežnej­še pridelovanje krmnih rastlin, se je postopoma spremenila tudi človeška prehrana. Količina pridelkov se je moč­no povečala in tako začela temeljito spreminjati način življenja na vasi, saj 103 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovi­no Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008, str. 315-317. 104 Fényes, E., Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülménye­sen leiratik, Pest, 1851, str. 414. A harmincas években készült Gyer­tyánosról egy újabb leírás is, ame­lyet Fényes Elek (1807-1876) készí­tett, és az 1851-ben Pesten megjelent Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és pusz­ta, betűrendben körülményesen leiratik című monográfiában látott napvilágot. Fényes így írta le a települést: „Gyertyá­nos, magyar falu, Zala megyében, 271 katolikus lakos.”m A 19. század első felében Magyar­­ország nagy részén az ún. három­nyomásos gazdálkodás volt jellemző. A földet három részre osztották: az egyik részen őszi, a másikon tavaszi gabonát vetettek, a harmadik rész pe­dig ugaron maradt, tehát nem vetet­ték be. Zala megyében ekkor már el­terjedt az igazi vetésforgó, amelynél a parasztok már nem hagytak ugart. A talajerő optimális kihasználását a növények rögzített, négyéves ciklu­sokban történő termesztése biztosí­totta, míg a föld megfelelő tápanyag­szintjéről rendszeres trágyázással gondoskodtak. Az állattenyésztéssel párhuzamosan, amely nagyobb meny­­nyiségű takarmánynövény-termesztést igényelt, fokozatosan megváltoztak az emberek táplálkozási szokásai is. A termés mennyisége is erősen meg­növekedett, aminek köszönhetően gyökeresen' megváltozott a falun az életmód, hiszen a többlettermést fel­használták nyersanyagként az élelmi­no Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008,315-317. old. 104 Fényes E., Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, fa­lu és puszta, betűrendben körülmény­esen leiratik, Pest, 1851,414. old. 88

Next

/
Thumbnails
Contents