Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
5. Újkor
vilu še vedno izogibali zdravniškim pregledom ter jemanju zdravil.103 104 104 Trideseta leta so prinesla tudi vnovični opis naselja Gaberje, ki ga je tokrat izdelal Fényes Elek (1807-1876) in je bil javnosti predstavljen v sklopu izdaje monografije z naslovom Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik, ki je izšla v Pešti leta 1851. Fényes je naselje opisal tako: “Gaberje, madžarska vas v županiji Zala. 271 prebivalcev, ki so rimskokatoliške veroizpovedi”.m Prvo polovico devetnajstega stoletja je skoraj celotno območje Ogrske gospodarilo po sistemu t.i. triletnega kolobarjenja, torej so njivo razdelili na tri dele: del za jesensko in spomladansko žito ter en del za ledino, ki je ostala neposejana. Na območju županije Zala se je medtem že razširilo pravo kolobarjenje, pri katerem kmetje niso več puščali ledine. Najboljšo izkoriščenost njive z vidika pridelka je zagotavljal vrstni red sejanja rastlin v štiriletnih ciklusih, z gnojenjem pa so poskrbeli za pravšnjo količino hranilnih snovi. V povezavi z živinorejo, ki je zahtevala obsežnejše pridelovanje krmnih rastlin, se je postopoma spremenila tudi človeška prehrana. Količina pridelkov se je močno povečala in tako začela temeljito spreminjati način življenja na vasi, saj 103 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovino Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008, str. 315-317. 104 Fényes, E., Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik, Pest, 1851, str. 414. A harmincas években készült Gyertyánosról egy újabb leírás is, amelyet Fényes Elek (1807-1876) készített, és az 1851-ben Pesten megjelent Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik című monográfiában látott napvilágot. Fényes így írta le a települést: „Gyertyános, magyar falu, Zala megyében, 271 katolikus lakos.”m A 19. század első felében Magyarország nagy részén az ún. háromnyomásos gazdálkodás volt jellemző. A földet három részre osztották: az egyik részen őszi, a másikon tavaszi gabonát vetettek, a harmadik rész pedig ugaron maradt, tehát nem vetették be. Zala megyében ekkor már elterjedt az igazi vetésforgó, amelynél a parasztok már nem hagytak ugart. A talajerő optimális kihasználását a növények rögzített, négyéves ciklusokban történő termesztése biztosította, míg a föld megfelelő tápanyagszintjéről rendszeres trágyázással gondoskodtak. Az állattenyésztéssel párhuzamosan, amely nagyobb menynyiségű takarmánynövény-termesztést igényelt, fokozatosan megváltoztak az emberek táplálkozási szokásai is. A termés mennyisége is erősen megnövekedett, aminek köszönhetően gyökeresen' megváltozott a falun az életmód, hiszen a többlettermést felhasználták nyersanyagként az élelmino Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008,315-317. old. 104 Fényes E., Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik, Pest, 1851,414. old. 88
