Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
5. Újkor
Zanimivo je predvsem poimenovanje kraja, ki je na zemljevidu označeno kot Gűrya. Zakaj in kako je prišlo do napake, če je to sploh napaka, zaenkrat še ni uspelo pojasniti nikomur. Vidimo lahko tudi, da so cestne povezave med kraji popolnoma enake kot danes, pri današnjem avtobusnem postajališču v notranjosti vasi pa je bila glede na zemljevid nekoč kapelica, ki je označena s križem. Poslednji dokument, nastal v obdobju novega veka, ki se neposredno ukvarja z območjem naselja Gaberje, je prvi celoviti popis vseh krajev na območju Ogrske. Med leti 1796 ter 1799 ga je izdelal geograf ter pedagog András Vályi (1764-1801). Njegovo najpomembnejše ter hkrati za nas najzanimivejše delo je vsekakor tisto z naslovom Magyar országnak leírása, ki je izšlo v treh zvezkih in prinaša podatke o približno 12.500 krajih na Madžarskem. Opis kraja Gaberje je del 2. zvezka, ki je izšel leta 1799 v Budi. Avtor tako opisuje Gaberje ob koncu osemnajstega stoletja: “Gaberje. Madžarska vas v županiji Zala, katere zemljiški gospod je gospod Esterházy, prebivalci so katoličani, leži nedaleč od Dolnje Lendave, katere filiala je. Meje vasi je včasih poplavila reka Mura, drugače so polja kar rodovitna, na določenih mestih se nahajajo tudi vinogradi. Dobre pogoje ima tudi za trgovanje, drugorazredne kvalitete”.100 V takšnem stanju je Gaberje pričakalo začetek devetnajstega stoletja, ki je prineslo precejšnji številčni razvoj naselja in v katerem so se pojavili tudi 100 Vályi, A., Magyar országnak leirása, 2. kötet, Buda, 1799, str. 77. Elsősorban a település megnevezése érdekes: Gűrya. Azt, hogy miért és hogyan keletkezett ez a hiba, ha egyáltalán hibáról beszélhetünk, eddig senkinek sem sikerült megmagyaráznia. Megfigyelhető, hogy a települések közötti utak azonos nyomvonalon futottak a mostaniakkal, a mai Kolóniában álló buszmegálló helyén a térkép szerint egykor kápolna állt, amelyet kereszttel jelöltek. Az utolsó újkori dokumentum, amely közvetlenül foglalkozik Gyertyános területével, Magyarország településeinek átfogó jegyzéke. A könyvet 1796 és 1799 között Vályi András (1764-1801) geográfus és pedagógus készítette. Legfontosabb és egyben számunkra legérdekesebb munkája a Magyar országának leírása című könyv, amely három füzetben jelent meg, és körülbelül 12.500 magyar településről közöl adatot. Gyertyános leírása a 2. füzetben található, amely 1799-ben jelent meg Budán. A 18. század végi Gyertyánost így mutatja be az író: „Gyertyános. Magyarfalu Szala Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Lendvához nem messze, mellynek filiája. Határját néha Mura vize szokta elönteni, földgye másként elég termékeny, szőlő hegye helyben, és eladásra is jó módgya vann más helyeken, második Osztálybéli.”100 Ilyen állapotban várta Gyertyános a 19. század kezdetét, amely a település lakosságának jelentős számbéli növekedését hozta, és amelyben Gyertyá-100 Vályi A., Magyar országnak leirása, 2. kötet, Buda, 1799, 77. old. 84
