Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
5. Újkor
prvi časopisni viri, ki nam pričajo o dogajanju na območju naselja Gaberje. 5.2. Gaberje v devetnajstem stoletju Zgodovinski razvoj območja naselja Gaberje je skozi vsa zgodovinska obdobja bil v veliki meri odvisen od dogajanja na območju dolnjelendavskega gospostva in samega mesta Dolnja Lendava. To dejstvo se še bolj jasno začne kazati v devetnajstem stoletju, ko pride do izjemnega kulturnega ter gospodarskega razvoja kraja v obdobju, ki ga zgodovinarji najraje opisujejo z izrazom meščansko obdobje. Obdobje, ki ga enačimo z vrhuncem kulturnega razvoja mesta, je trajalo med leti 1867 ter 1918. Kljub temu, da je že nekaj desetletij kasneje sledil kulturni vzpon celotnega območja, ki je gravitiralo proti Dolnji Lendavi, na začetku devetnajstega stoletja še nimamo kakšnih večjih sprememb v vsakdanjem življenju človeka. O tem nam priča že zemljevid, ki je nastal v sklopu druge vojaške izmere celotnega ozemlja pod vladavino Habsburžanov (nastal med 1809 ter 1869). Vojaški zemljevidi ostajajo neprecenljiv vir spoznanj o življenju tedanjih prebivalcev naselja Gaberja. Prav tako so vidne njihove prilagoditve na spreminjajoče se naravne razmere, ki jih v največji meri lahko povežemo s poplavami reke Mure. nos település történéseiről már újságok is beszámoltak. 5.2 Gyertyános a 19. században Gyertyános fejlődése a történelem során mindvégig szorosan összefüggött az alsólendvai uradalomban és az Alsólendván történt eseményekkel. Ez a 19. században, amikor Alsólendva kivételesen nagy kulturális és gazdasági fejlődésen ment keresztül, még tovább fokozódott. Ezt az időszakot a történészek leginkább a polgárosodás korának nevezik. A város kulturális fejlődésének csúcspontja az 1867 és 1918 közötti időszakra tehető. Annak ellenére, hogy már néhány évtizeddel később bekövetkezik az Alsólendvához tartozó teljes terület kulturális felemelkedése, a 19. század elején nincsenek nagyobb, a hétköznapi ember életében megmutatkozó változások. Erről tanúskodik az a térkép is, amely a Habsburg Birodalomhoz tartozó területek második katonai felmérésekor készült 1809 és 1869 között. A lakosság életmódjának megismerésében továbbra is felbecsülhetetlen forrást jelentenek a katonai térképek. Rávilágítanak a lakosok változó természeti körülményekhez való alkalmazkodására is, amelyeket leginkább a Mura áradásaival hozhatók kapcsolatba. 85
