Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
4. Középkor
Do začetka njihovega stalnega naseljevanja na območju Karpatskega bazena je minilo približno trideset let. Spomladi leta 895 so med begom pred ljudstvom Pečenegov začeli poseljevati vzhodne ter jugovzhodne dele Karpatskega bazena in v naslednjih letih napredovali proti zahodu. Spomladi leta 901 so madžarske čete prvič zašle tudi na območje Karantanije59. Osvajalske madžarske čete je v tem obdobju sestavljalo sedem plemen: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér ter Keszi. Člani plemena so živeli v majhnih vasicah in vsako pleme je imelo svojega poglavarja. Sedem poglavarjev je z obredom izmenjave krvi sklenilo večno zvezo in si za vrhovnega vodjo izbralo Árpáda.60 Madžarska osvajanja zahodno od Blatnega jezera so še danes zelo različno datirana s strani zgodovinarjev, toda neoporečno dejstvo je, da je neposredna okolica današnje Lendave že na začetku desetega stoletja predstavljala zelo ugoden kraj za naselitev, saj je bilo to območje dobro zaščiteno z naravnogeografskega vidika. Na severu so tako širše območje Gaberja omejevale Lendavske gorice, na jugu ter jugovzhodu pa močvirni nižinski predeli. Celotna pokrajina ob reki Muri je imela predvsem obrambni značaj in je opravljala vlogo obrambnega ledinskega ozemlja.61 str. 14-20. 59 Kálmán, B„ Magyarország történeti kronológiája, Budapest, 1983, str. 66- 68. 60 Horváth, B., Zgodovina Madžarov - A Magyarok története, Ljubljana, 2009, str. 18. 61 Občina Lendava, Murska Sobota, 2005, str. 32. A magyarok a besenyők elől menekülve 895 tavaszán kezdtek letelepedni a Kárpát-medence keleti és délkeleti részén, majd a következő években továbbnyomultak nyugat felé. 901 tavaszán Karantánia területén is megjelentek.59 A hódító magyar csapatokat ebben az időben hét törzs alkotta: Nyék, Megyer, Kürtmagyar, Tarján, Jenő, Kér és Keszi. A törzsek tagjai kisebb falvakban éltek, és minden törzsnek saját vezére volt. A hét vezér vérszerződéssel örök szövetséget kötött, és Árpádot választotta fejedelemmé.60 A Balatontól nyugatra fekvő területek meghódítását a történészek nagyon különbözően datálják, vitathatatlan tény azonban, hogy Lendva közvetlen környezete már a 10. század elején is nagyon alkalmas hely volt a letelepedésre, hiszen természetföldrajzi szempontból jól védett területnek számított. Gyertyános tágabb térségét így észak felől a Lendva-hegy, dél és délkelet felől pedig mocsaras sík vidék határolta. A Mura menti területeknek elsősorban védelmi jellegük volt, és a gyepűsáv részét képezték.61 A Mura magas vízállásának, erős sodrásának és a több kilométeres mocsaras vidéknek köszönhetően tökéletes védelmi sávot alkottak, hiszen a folyó még a legkeményebb hidegekben is csak ritkán fagy be. A határőrök települései a víz által nem veszélyeztetett magasabb 59 Kálmán B„ Magyarország történeti kronológiája, 66-68. old. 60 Horváth B„ Zgodovina Madžarov - A magyarok története, Ljubljana, 2009, 18. old. 61 Občina Lendava, Murska Sobota, 2005, 32. old. 52
