Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
4. Középkor
Reka Mura je predvsem zaradi visokega vodostaja, močnih tokov ter večkilometrskega močvirnatega območja veljala za idealen mejni pas, saj reka celo v najostrejših zimah zelo redkokdaj zamrzne. Na višjih predelih, ki jih ni ogrožala visoka voda, so se nahajale naselbine mejnih stražarjev in to območje je predstavljalo prvi obroč mejnoobrambnega sistema Madžarske države.62 O širšem območju Gaberja v desetem, enajstem ter dvanajstem stoletju, ne vemo veliko, nekaj podatkov pa nam vendarle posredujejo listine. Madžari so, kot rečeno, v desetem stoletju postopoma zavzemali območje med Blatnim jezerom ter reko Dravo. Sveti Štefan, z rojstnim imenom Vajk, pripadnik dinastije Arpadovičev, je naseljence in ljudstva na tem območju organiziral v županijo. Ta je najprej nosila ime Kolon, kasneje pa je po središču Zalaváru dobila ime Zala.63 O naseljih na območju med današnjim območjem Lendave ter reko Muro na prelomu drugega tisočletja, je zelo težko govoriti, saj nimamo na razpolago pisnih virov, ki bi potrjevali ali ovrgli njihov obstoj. Dejstvo pa je, da je ob državni cesti med Varaždinom in Bratislavo v 13. stoletju obstajala gosta mreža naselij ter zaselkov. To nam vsekakor dovoljuje ugibati v smeri tega, da je na današnjem območju Gaberja že v 62 Lendvai Kepe, Z., Sebestyén, J., Alsólendva vára - Grad Dolnje Lendave, str. 15-17. V: Lyndvamuseum 4, Lendava, 2012. 63 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovino Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008, str. 35-36. helyeken álltak. Itt húzódott a magyarok határvédelmi rendszerének első gyűrűje.62 A 10., 11. és 12. századból nem tudunk sokat Gyertyános területéről, néhány adat azonban fennmaradt a korabeli írásokban. A magyarok a 10. századtól fokozatosan meghódították a Balaton és a Dráva közötti területeket, amelyek I. István király (születési nevén Vajk) idejében már egy vármegyét alkottak, amely először a Kolon nevet viselte, később pedig központja, Zalavár után a Zala nevet kapta.63 A 2. évezred elején a mai Ledava patak és a Mura folyó közötti területen található települések létezéséről nehéz lenne bármit is mondani, hiszen erre vonatkozóan nincsenek írásos emlékek. Tény azonban, hogy a Varasdot és Pozsonyt összekötő utat a 13. században sűrű településhálózat övezte, amiből arra következtethetünk, hogy Gyertyános mai területén már a 11. és 12. században is létezett település.64 Gyertyános mai területe, amely a lendvai birtok részét képezte, a 12. század végén, pontosabban 1192-ben, Zala megye legnagyobb világi nagybirtokos családja, a Hahót-Buzád nemzetség 62 Lendvai Kepe Z., Sebestyén J., Alsólendva vára - Grad Dolnje Lendave, 15-17. old. In: Lyndvamuseum 4, Lendava, 2012. 63 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovino Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008, 35-36. old. 64 Lendvai Kepe Z., Sebestyén J., Alsólendva vára - Grad Dolnje Lendave, 15-17. old. In: Lyndvamuseum 4, Lendava, 2012. 53
