Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
4. Középkor
Srednji vek kljub splošnemu prepričanju, da to temačno obdobje ni ponudilo večjega napredka in pomembnejših političnih ter gospodarskih sprememb, predstavlja zelo pomembno prelomnico v zgodovinskem razvoju naselja. Območje Gaberja, ki je upravno spadalo k dolnjelendavski posesti, dobi prve zemljiške gospode ter s tem tudi prve urbarialne zapise o prebivalcih območja. To je tudi obdobje, ko na to ozemlje pridejo Ogri oz. Madžari, ki so vsaj do trianonske pogodbe leta 1920 predstavljali veliko večino prebivalstva v naselju. 4.1. Prihod Slovanov Etnična podoba celotnega območja Lendave, h kateremu je spadalo tudi naselje Gaberje, je bila po navedbah zgodovinarjev v šestem stoletju najverjetneje precej pisana. Nekako okoli leta 550 je prišlo do prve priselitve Slovanov v vzhodnoalpski prostor ter območje dunajske kotline. Prihod je bil posledica t.i. zahodnoslovanskega vala s severa. Že v naslednjih desetletjih, okvirno okoli leta 580 pa so Slovani poselili tudi Panonijo, dolino Mure ter vzhodno Koroško. Območje doline reke Mure je bilo tedaj upravno povsem prosto ter demografsko močno osiromašeno. Območje naselja je poseljevalo predvsem staroselsko in priseljeno italsko prebivalstvo ter po zatonu antike tudi pripadniki germanskih plemen. Rekonstrukcija naselitve Slovanov se naslanja predvsem na delo Pavla Diakona z naslovom Zgodovina Langobardov.46 46 Guštin, M., Odtisi prvih slovanskih fejlődést és fontosabb politikai, valamint gazdasági változásokat - jelentős fordulópont volt a település történelmében. Az alsólendvai uradalomhoz tartozó Gyertyános területén ekkor jelentek meg az első földbirtokosok és ezzel az első urbáriumi bejegyzések e terület lakosságáról. Ebben az időszakban telepedtek le itt a magyarok is, akik az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződésig a település lakosságának túlnyomó többségét képezték. 4.1 A szlávok letelepedése A történészek szerint a 6. században Lendva tágabb térségét, Gyertyánost is beleértve, valószínűleg etnikailag igen vegyes összetételű lakosság jellemezte. 550 táján történt a szlávok első letelepedése a kelet-alpesi vidékeken és a Bécsi-medence területén. A szlávok népvándorlása északról déli és nyugati irányban zajlott. Már néhány évtizeddel később, 580 táján benépesítették Pannónia és Karintia területét, valamint a Mura völgyét is. A Mura völgye abban az időben közigazgatásilag teljesen szabad, demográfiailag pedig igen elszegényedett terület volt. A település területét elsősorban az őslakos és idetelepült itáliai népek, valamint a Római Birodalom bukása után német törzsek tagjai lakták. A szlávok letelepedésének rekonstrukciója elsősorban Paulus diakónus A langobárdok története című művére támaszkodik.46 46 Guštin, M., Odtisi prvih slovanskih 44
