Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
4. Középkor
Ob prihodu prvih Slovanov so bili na tem območju že nastanjeni rimski staroselci ter germanski priseljenci, ki so prišli na to območje v času langobardske selitve. Potrebno je povedati, da je življenje na območju Gaberja v času pozne antike (4. - 6. stoletje) ter zgodnjega srednjega veka (7. - 10. stoletje), izjemno težko rekonstruirati, saj so tako materialni kot pisni viri zelo redki. Arheološke raziskave so postale temeljitejše šele po arheološkem pregledu severovzhodnega kraka avtocestnega križa Slovenije, zato vemo o zgodnjeslovanski poselitvi danes veliko več kot recimo pred petdesetimi leti. Ker so Slovani relativno hitro poselili tudi ravnice nižinskih predelov rečnih teras reke Mure, lahko na podlagi vzporednih raziskav navedemo temeljne značilnosti njihovega vsakdanjega življenja ob koncu šestega ter v začetku sedmega stoletja.47 48 Tedanje slovansko prebivalstvo se je zagotovo v največji meri preživljalo s poljedelstvom. Temeljne značilnosti njihove poselitve in vsakdanjega življenja so bile naslednje: • naselbine, v katerih so živeli, so se nahajale na plodnih ravnicah ob vodotokih in pomemben sestavni del naselbin so bila tudi pripadajoča grobišča; rodov na območju med vzhodnimi Alpami in zgornjim Jadranom, str. 45-47. V: Migracije in slovenski prostor od antike do danes, Ljubljana, 2010. 47 Guštin, M., Odtisi prvih slovanskih rodov na območju med vzhodnimi Alpami in zgornjim Jadranom, str. 47-48. V: Migracije in slovenski prostor od antike do danes, Ljubljana, 2010. A szlávok letelepedésekor ezen a területen római őslakosok és germán bevándorlók éltek, akik többségükben a langobard vándorlás során telepedtek le itt. Fontos megjegyezni, hogy a Gyertyános területén zajló életet a késői ókorban (4-6. század) és a korai középkorban (7-10. század) rendkívül nehéz rekonstruálni, hiszen nagyon kevés tárgyi és írásos emlékek áll rendelkezésünkre. Itt ugyanis csak a muravidéki autópálya építését megelőzően végeztek alaposabb régészeti vizsgálatokat, ennek köszönhetően ma a korai szláv letelepedésről sokkal többet tudunk, mint például ötven évvel ezelőtt. Mivel a szlávok viszonylag korán benépesítették a Mura sík folyami területeit is, a párhuzamos kutatások alapján vázolhatjuk a 6. század végi és a 7. század eleji mindennapi élet jellemzőit.47 Az akkori szláv lakosság minden bizonnyal főleg földműveléssel foglalkozott. Letelepedésük és mindennapi életük alapvető jellemzői a következők voltak: • termékeny síkságokon, vízfolyások közelében alakították ki településeiket, amelyek fontos részét képezték a hozzájuk tartozó temetők; • a lakó- és a gazdasági épületeket rodov na območju med vzhodnimi Alpami in zgornjim Jadranom, 45-47. old. In: Migracije in slovenski prostor od antike do danes, Ljubljana, 2010. 47 Guštin, M., Odtisi prvih slovanskih rodov na območju med vzhodnimi Alpami in zgornjim Jadranom, 47-48. In: Migracije in slovenski prostor od antike do danes, Ljubljana, 2010. 45
