Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
3. Római kor
so se naselbine nahajale na območjih, ki so tudi danes poseljena ali pa, da so bila naselja zgrajena iz lesenih koč, za katerimi niso ostale vidne sledi.43 3.3. Ob Črncu pri Gornjem Lakošu Naselbina ali manjši naselek, ki bi lahko predstavljal bivališče oseb, ki so bile po smrti pokopane v gomilnem grobišču Vaška šuma pri Gaberju, bi lahko bila odkrita rimskodobna naselbina z uradnim imenom Ob Črncu pri Gornjem Lakošu.44 Položaj naselbine v veliki meri dopušča sklepanje, da je naselbina nastala in ležala ob sami rimski cesti, ki je povezovala naselji Kot ter Dolgo vas in na tej poti prečkala tudi območje Gaberja. Arheološka raziskovanja so potrdila, da je odkrito naselje zagotovo rimskodobnega nastanka, vendar podrobnejše raziskave niso bile opravljene, zato o naselju razen položaja ne vemo nič drugega. Vsekakor pa lahko to naselje povezujemo z bližnjim gomilnim grobiščem.45 Morda bo v prihodnosti prišlo do ponovnih arheoloških izkopavanj na širšem območju Gaberja, in tedaj bi bilo zagotovo smiselno podrobneje raziskati tudi ostanke te rimske naselbine. Rezultati raziskave bi v veliki 43 Prav tam. 44 Dular, J., Šavel, I., Tecco Hvala, S., Bronastodobno naselje Oloris pri Dolnjem Lakošu, Ljubljana, 2002, str. 13-15. 45 Šavel, L, Najstarejša poselitev Prekmurja, str. 10-11. V: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. ma is lakott területen állnak, vagy esetleg a települések faházakból álltak, amelyek után nem maradt látható nyom.43 3.3 A felsőlakosi, Fekete-ér melletti római kori település Az Ob Črncu pri Dolnjem Lakošu hivatalos elnevezésű római kori település lehetne az, melynek lakosait haláluk után a Vaška šuma pri Gaberju halomsírba temették.44 A település elhelyezkedéséből arra következtethetünk, hogy a Gyertyános területét is keresztező Kót-Hosszúfalu útvonal közvetlen közelében állhatott. A régészeti kutatások megerősítették, hogy a feltárt település minden bizonnyal római kori, de részletes kutatásokat nem végeztek, ezért a településről a fekvésén kívül nem tudunk többet. Ezt a települést azonban mindenképpen kapcsolatba hozhatjuk a közeli halomsírral.45 Ha a jövőben újabb ásatások kezdődnek Gyertyános területén, mindenképpen célszerű lenne részletesen megvizsgálni e római kori település maradványait is. A kutatások eredményei nagymértékben megvilágítanák a terület őslakóinak és a római telepeseknek az életmódját. 43 Uo. 44 Dular, J., Šavel, I., Tecco Hvala, S., Bronastodobno naselje Oloris pri Dolnjem Lakošu, Ljubljana, 2002, 13-15. old. 45 Šavel, L, Najstarejša poselitev Prekmurja, 10-11. old. In: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. 41
