Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
3. Római kor
Cesta je bila zgrajena po načelih zakona z imenom Duodecim tabulae, kije bil izdan približno leta 450 pred našim štetjem. Ko je bilo zemljišče za cesto izbrano, so vrhnjo plast zemlje izkopali do matične osnove, ki je bila v odvisnosti od geoloških značilnosti območja različno globoko. Naplavna ravnica reke Mure ter prisotnost ostalih vodnih virov na širšem območju Gaberja je vsekakor predstavljala ugodne pogoje za gradnjo takšnih cest. Na matično osnovo so dodali kamne v velikosti pesti, nato mešanico lomljenih kamnov ter apna in nazadnje še mešanico peska, fine gline ter apna. Ko je bila podlaga pripravljena, so nanjo položili plošče iz kamna, ki je bil dostopen v bližini. Najvišji kamni so bili položeni na sredi poti, njihova višina je padala v smeri proti robu ceste, da bi tako voda lažje odtekala. V večini primerov so ceste imele ob robu še drenažni jarek.39 Zelo zanimivi so tudi podatki o dimenzijah ceste med Poetoviom ter Savario. Osnova ceste je bila široka 7 do 10 metrov, njena uporabna površina je merila v širino 5 do 9 metrov, od okolice pa je bila dvignjena v povprečju 30 centimetrov.40 njem Lakošu, Ljubljana, 2002, str. 14. 39 Roman road system, Encyclopaedia Britannica, spletni vir, citirano 29. 11. 2015. 40 Szőke, B. M., A Kerka völgye a Krisztus utáni első évezredben, str. 24-28. V: Fejezetek Csesztreg történetéből, Zalaegerszeg, 1996. Az utat az i. e. 450 körül kiadott Duodecim tabulae törvény rendelkezései alapján építették. Amikor az út építésére szánt földet kiválasztották, eltávolították a felső rétegeit egészen az alapkőzetig, amely a terület geológiai jellemzőinek függvényében különböző mélységekben helyezkedett el. A Mura folyó ártere és a Gyertyános tágabb térségében található többi vízfolyás kedvező feltételeket biztosítottak az ilyesfajta utak építéséhez. Az alapkőzetre ezután ökölnyi nagyságú köveket, majd zúzottkőből és mészből álló keveréket, a legvégén pedig homokból, finomagyagból és mészből álló keveréket szórtak. Amikor az alap elkészült, az utat a környéken található kőlapokkal burkolták. A legmagasabb köveket az út közepére helyezték, magasságuk az út pereme felé csökkent, hogy lefolyjon róluk az esővíz. Az esetek többségében az utakat vízelvezető árokkal látták el.39 Nagyon érdekesek a Poetovio és Savaria közti út méreteiről szóló adatok is. Az út alapja 7-10 m, hasznos felülete pedig 5-9 m széles volt, és átlagosan 30 cm-rel emelkedett ki a környezetből.40 njem Lakošu, Ljubljana, 2002,14. old. 39 Roman road system, Encyclopaedia Britannica {online} (Letöltés: 2015. 11. 29-én). 40 Szőke B. M., A Kerka völgye a Krisztus utáni első évezredben, 24-28. In: Fejezetek Csesztreg történetéből, Zalaegerszeg, 1996. 38
