Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
3. Római kor
bila izjemnega pomena tudi za upravo države v Rimu, zato so posebej dobro skrbeli za svoje ceste, ki so postale središče dogajanja v provincah. To se v veliki meri odraža tudi v velikem številu najdenih naselbin ter gomilnih pokopališč v bližini nekdanjih tras rimskih cest. Rimski koloni oz. naseljenci, ki so najpogosteje bili legionarji, veterani, trgovci ali podjetniki različnih strok, so se v te kraje naseljevali v času med vladavinama cesarja Avgusta ter cesarja Trajana predvsem v bližini glavne ceste, kjer so tudi prevladovali njihovi običaji. V tem duhu moramo razumeti tudi pojav izdelovanja kamnitih spomenikov, katerih pred prihodom Rimljanov na našem območju ne beležimo.32 Eden takšnih spomenikov je bil skupaj z več kot tridesetimi rimskimi grobovi ter grobnimi pridatki leta 1852 najden tudi v Dolgi vasi, kar je vodilo do sistematičnega arheološkega raziskovanja na območju Dolge vasi konec petdesetih ter v šestdesetih letih dvajsetega stoletja.33 Rimski naseljenci so s seboj prinesli tudi način gradnje hiš oz. vil, ki so se v veliki meri nahajale ob sami “savarijski cesti”. Lociranje takšnih vil na širšem območju Gaberja zaenkrat še ni obrodilo sadov, kar moramo razumeti predvsem z dveh vidikov. Potrebno je vedeti, da so poleg glavne ceste med Poetoviom ter Savario na 32 Šavel, I., Najstarejša poselitev Prekmurja, str. 10. V: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. 33 Šašel, J., Donesek k zgodovini Prekmurja v starem veku, str. 41. V: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 3, Ljubljana, 1955. lamigazgatás szempontjából is különösen fontos volt, ezért építésükre és karbantartásukra külön gondot fordítottak. A provinciákban az útvonalak voltak az élet, az események középpontjai, ami nagymértékben megnyilvánul az egykori római utak nyomvonala közelében feltárt települések és halomsírok számában is. A római telepesek a legtöbb esetben légiósok, veteránok, kereskedők vagy különböző vállalkozók voltak, és ezen a területen Augustus, valamint Traianus császárok uralkodása idejében telepedtek le, főképp a főutak mellett. Itt az ő hagyományaik érvényesültek, és ennek tükrében kell értelmeznünk a sírkövek megjelenését is, amelyek addig e területen ismeretlenek voltak.32 Az 1852-ben Hosszúfaluban talált több mint harminc római sír és sírkellék közt volt egy ilyen is, ami a falu területének szisztematikus régészeti feltárásához vezetett a 20. század 50-es éveinek végén és 60-as éveiben.33 A római telepesek magukkal hozták a házak, illetve villák építési módját is. Ezek többnyire a „savariai út” közvetlen közelében épültek fel. Gyertyános tágabb térségének területén még nem találtak ilyen villát, amit két szemszögből kell értelmeznünk. Fontos tudni, hogy a Poetoviót és Savariát összekötő főút mellett Muravidék területén más útvonalak is voltak, amelyek ugyan nem vol-32 Šavel, L, Najstarejša poselitev Prekmurja, 10. old. In: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. 33 Šašel, J., Donesek k zgodovini Prekmurja v starem veku, 41. old. In: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 3, Ljubljana, 1955. 34
