Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
3. Római kor
območju Prekmurja obstajale še druge rimske ceste, ki sicer niso bile takšnega pomena, a so vendarle povezovale kraje in vodile do postopne kolonizacije ter romanizacije območja. Zato je bilo kar nekaj ostankov rimskih vil najdenih tudi na ozemlju, precej oddaljenem od glavne ceste. Kot primer navajam najdbo antičnih stavb v Ižakovcih, kjer bi naj potekala rimska cesta med današnjo Radgono ter današnjo Lendavo.34 Drugo veliko vprašanje, ki je povezano s poznavanjem rimskega obdobja na širšem območju Gaberja, je lociranje Halicanuma in ravno lokacija te pomembne rimske postojanke je temeljni kamen spotike med zgodovinarji ter arheologi. Določitev lokacije Halicanuma ima za poznavanje rimske zgodovine na območju Gaberja velik pomen, pa ne le zaradi dejstva, da v kraju že dlje časa deluje glasbena skupina z identičnim imenom, temveč zaradi navezave ostankov iz rimskega obdobja na lokacijo postojanke. Ravno s tem namenom navajam nekaj temeljnih zgodovinskih dejstev povezanih s Halicanumom. Po mnenju zgodovinarja Šašla je ime Halicanum v antičnih virih zabeleženo štirikrat, in sicer v drugem stoletju v delu Geographice hyphegesis geografa Ptolemeja, v četrtem stoletju dvakrat v delu ltinerarium Antonini Augusti, ki je dejansko register postaj ter razdalj med posameznimi postajami, kot zadnji pa ga v petem stoletju v delu Cosmographia omenja anonimni geograf iz Ravene. Vsem omembam je skupno, da 34 Lubšina Tušek, M., Tlorisna zasnova rimskih vil v Sloveniji, str. 167. V: Časopis za zgodovino in narodopisje 52/2, Maribor, 1981. tak nagy jelentőségűek, mégis helységeket kötöttek össze, és a terület fokozatos kolonizációjához és romanizációjához vezettek. Ezért a főúttól távolabbra eső területeken is feltártak több villamaradványt. Példaként az Ižakovcin feltárt ókori épületeket említeném, feltehetőleg arra vezetett a mai Lendvát és Radgonát összekötő római út.34 A másik nagy kérdés, amely a római kori tágabb gyertyánosi térségek ismeretével kapcsolatos, az Halicanum elhelyezése. E fontos római erőd helyszíne ugyanis a történészek és a régészek vitájának tárgyát képezi. Halicanum földrajzi fekvésének meghatározása nemcsak abból a tényből kifolyólag bír nagy jelentőséggel, hogy Gyertyánosban hosszabb ideje működik ilyen nevű zenekar, hanem a római kori maradványok és az említett erőd helyszínének összefüggésével is. Emiatt ismertetek néhány, Halicanummal kapcsolatos alapvető történelmi tényt. Šašel történész szerint a Halicanum név a római kori forrásokban négyszer fordul elő: a 2. században Ptolemaiosz geográfus Geographice hyphegesis című művében; a 4. században kétszer az ltinerarium Antonini Augusti című műben, amely az útállomások és az útállomások közötti távolságok jegyzéke volt; legutolján pedig az 5. században egy ismeretlen nevű ravennai geográfus Cosmographia című művében. Halicanumot mindegyik bejegyzés a Poetoviót és Savariát összekötő út mellé helyezi el, Poetoivótól 31 római mérföldre (45,198 km). Halica-34 Lubšina Tušek, M., Tlorisna zasnova rimskih vil v Sloveniji, 167. old. In: Časopis za zgodovino in narodopisje 52/2, Ljubljana, 1981. 35
