Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
2. Őskor
nastale v popolnoma novem okolju. Kot precejšnjo zgodovinsko pomanjkljivost lahko navedemo dejstvo, da med bakrenodobnimi in bronastodobnimi naselbinami obstaja večja časovna vrzel, saj so arheologi odkrite bronastodobne naselbine na širšem območju Gaberja (Oloris pri Dolnjem Lakošu, Gáborkert pri Lendavi ter Gosposko pri Hotizi) datirali v zgodovinsko obdobje srednje bronaste dobe, nekako med štirinajsto ter trinajsto stoletje pred našim štetjem. Pomembno je izpostaviti, da so vse tri naselbine nastale v zelo podobnih geografskih danostih, in sicer v nižinskih zamočvirjenih predelih, ob vodnih virih in v neposredni bližini rodovitne zemlje. Oloris ter Gáborkert sta stala na območju, ki je bilo vsaj rahlo dvignjeno od ostale okolice. Ta pojav lahko zasledimo že pri prazgodovinskih naseljih iz obdobja bakrene dobe. Arheologi so izpostavili ravno izjemen pomen rahlo dvignjenih predelov na območju naplavne ravnice reke Mure za raziskovanje bronastodobne poselitve, vendar je bila večina teh območij tekom stoletij predvsem zaradi povečane intenzivnosti kmetijske obdelave močno degradirana. S precejšnjo zanesljivostjo lahko sklepamo, da se na območju med reko Muro ter reko Ledavo zagotovo skriva še kaj, kar bi oplemenitilo naše védenje o predstavljenem zgodovinskem obdobju.14 Navsezadnje so to hipotezo potrdile tudi raziskave, ki so potekale ob načrtovani trasi Pomurske avtoceste in arheologe ter zgodovinarje povsem 14 Šavel, I., Najstarejša poselitev Prekmurja, str. 8-9. V: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. sek között egy nagyobb időbeli hézag tátong, hiszen a régészek a Gyertyános tágabb térségében feltárt bronzkori településeket (az Alsólakos melletti Oloris, a Lendva melletti Gáborkert és a Hotiza melletti Gosposko) a középső bronzkorba, az i. e. 14. és 13. századba datálják. Fontos hangsúlyozni, hogy mindhárom említett település nagyon hasonló földrajzi adottságok között keletkezett, éspedig sík, mocsaras vidéken, vizek mentén és termőföldek közvetlen közelében. Oloris és Gáborkert enyhe kiemelkedésen állt. Ez a jelenség már a rézkori településeknél is megfigyelhető volt. A régészek a bronzkori benépesítés kutatása szempontjából éppen a Mura árterületei enyhén kiemelkedő részeinek fontosságát hangsúlyozták, de e területek többsége elsősorban az egyre intenzívebb földművelés következtében az évszázadok során erősen degradálódott. Ezek alapján nagy valószínűséggel következtethetünk arra, hogy a Mura és a Ledava patak közötti területen rejtőzik még valami, ami gazdagíthatná a vázolt történelmi korra vonatkozó ismereteinket.14 Ezt a feltételezést támasztották alá azok a kutatások is, amelyek a muravidéki autópálya nyomvonalán folytak, és amelyek a feltárt őskori források mennyiségével lázba hozták a régészeket és a történészeket.15 A Gyertyános tágabb térségében zajló bronzkori élet rekonstrukciójához 14 Šavel, L, Najstarejša poselitev Prekmurja, 8-9. old. In: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. 15 Šavel, I., Sankovič, S., Pri Muri pri Lendavi, 8. old. In: Arheologija na avtocestah Slovenije 23, Ljubljana, 2011. 25
