Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)

2. Őskor

navdušile s količino najdenih prazgodovinskih virov.15

Temeljne podatke za rekonstrukcijo življenja na širšem območju Gaberja v obdobju bronaste dobe nam podajajo predvsem raziskave na območju naselbine Oloris pri Dolnjem Lakošu ter naselbine Gáborkert pri Lendavi. Dognanja teh dveh raziskav lahko z določeno mero kritičnosti pripišemo tudi najdišču Pašnik pri Gornjem Lakošu, kjer je bila zagotovo prazgodovinska naselbina, vendar zaenkrat še ni povsem potrjeno, da je obstajala ravno v obdobju bronaste dobe.

Najpomembnejše prazgodovinsko najdišče na širšem območju Gaberja je zagotovo najdišče Oloris pri Dolnjem Lakošu in vsekakor nam dognanja raziskav, ki so povezana s tem najdiščem, lahko predstavljajo trdne temelje za poznavanje načina življenja tedanjih prebivalcev tega območja. Najdišče Oloris je namreč edino bronastodobno najdišče na orisanem območju, ki je bilo sistematično raziskano, in sicer med leti 1981 ter 1985. Na preostalih najdiščih so bila opravljena le sondiranja, zato lahko o obstoju ter pomenu arhitekturnih ostalin na območju tistih najdišč le ugibamo.16

Štiriletne raziskave na območju arheološkega najdišča Oloris so prinesle niz popolnoma novih spoznanj, na podlagi katerih je bila skoraj po-15 Šavel, I., Sankovič, S., Pri Muri pri Lendavi, str. 8. V: Arheologija na avtocestah Slovenije 23, Ljubljana, 2011.

16 Šavel, I., Najstarejša poselitev Prekmurja, str. 8-9. V: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991.

szükséges alapvető adatokat főleg az Oloris (Alsólakos mellett) és Gáborkert (Lendva mellett) lelőhelyeken folytatott kutatások szolgáltatják. E kutatások eredményeit bizonyos mértékű kritikussággal vonatkoztathatjuk a Pašnik pri Gornjem Lakošu (Felsőlakos melletti Legelő) lelőhelyre is, ahol kétségtelenül állt őskori település, de egyelőre még nem bizonyosodott be száz százalékosan, hogy az a bronzkorban létezett-e.

Gyertyános tágabb térségében minden bizonnyal az Alsólakos melletti Oloris lelőhely a legfontosabb, és a vele kapcsolatos kutatások megállapításai szilárd alapot képezhetnek a Gyertyános tágabb térségére jellemző életmód rekonstrukcióját illetően. Az Oloris lelőhely ugyanis a vizsgált terület egyetlen olyan bronzkori lelőhelye, amelyet 1981 és 1985 között szisztematikusan feltártak. A többi lelőhelyen csak szondázásokat végeztek, ezért azok építészeti maradványainak létezéséről és jelentőségéről csak találgathatunk.16

Az Oloris nevű régészeti lelőhelyen folyó négyéves kutatások rengeteg új felfedezést eredményeztek, amelyek alapján szinte teljesen újraíródott e terület őskori történelme. Az a terület, amelyen valaha az őskori lakóépületek álltak, az elmúlt évszázadokban nagymértékben megváltozott, és ma leginkább mezőgazdasági célokat szolgál. A kutatások megerősítették, hogy az egykori település központja egy kisebb magaslaton helyezke-16 Šavel, L, Najstarejša poselitev Prekmurja, 8-9. old. In: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991.

26