Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
2. Őskor
V času bakrene dobe je najpomembnejšo vlogo pri naselitvi odigrala rodovitna zemlja in bližina vodnih virov, saj so se ljudje ukvarjali predvsem z živinorejo, ribolovom ter poljedelstvom. Ponovno so bila intenzivneje poseljena območja v ravninskem delu in ob večjih vodotokih, ki so nudila odlično poljedelsko zaledje, sočasno pa so bili poseljeni tudi višje ležeči predeli lendavskih goric, o čemer nam pričajo najdbe kamnitih predmetov12. Za poselitev so bile še vedno zelo ugodne tudi manjše vzpetine, ki so se rahlo dvigovale nad ravnico. Primer take poselitve je recimo Kapitan domb pri Dolnjem Lakošu. Na podlagi raziskav arheologov lahko opredelimo, da je bila bakrenodobna kolonizacija usmerjena predvsem v nižinski del Prekmurja, konkretneje ob spodnji tok reke Ledave ter njenih pritokov. Tudi odkriti predmeti potrjujejo, da je bilo širše območje Gaberja v obdobju bakrene dobe izredno gosto poseljeno.13 2.2. Bronasta doba V obdobju bronaste dobe, ki je datirana med leti 2.300 in 800 pred našim štetjem, so bila poselitvena jedra, ki so nastala v procesu bakrenodobne kolonizacije, opuščena in nove naselbine so murja, str. 7. V: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. 12 Dular, J., Šavel, I., Tecco Hvala, S., Bronastodobno naselje Oloris pri Dolnjem Lakošu, Ljubljana, 2002, str. 13. 13 Šavel, L, Najstarejša poselitev Prekmurja, str. 7-9. V: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. tos szerepet, hiszen ebben a korban az emberek elsősorban állattenyésztéssel, halászattal és földműveléssel foglalkoztak. Újra a sík területek és a nagyobb folyóvizek környékei lettek lakottabbak, hiszen ezek kiváló földművelési hátteret biztosítottak. Ebben az időben azonban a Lendva-hegy magasabban fekvő területei is lakottak voltak, amiről kőeszközleletek tanúskodnak.12 A benépesítés szempontjából továbbra is igen kedvezőek voltak a kisebb, enyhén a síkság fölé emelkedő dombok. Ilyen volt például az Alsólakos melletti Kapitánydomb. A régészeti kutatások alapján elmondhatjuk, hogy a rézkori kolonizáció legfőképpen Muravidék sík területeire irányult, pontosabban a Ledava patak alsó folyása és a mellékfolyók köré. A feltárt eszközök is megerősítik, hogy Gyertyános tágabb térsége a rézkorban igen sűrűn lakott volt.13 2.2 Bronzkor A bronzkorban, amely i. e. 2300 és 800 közé tehető, a rézkori településközpontok elnéptelenedtek, az új települések pedig teljesen új helyszíneken keletkeztek. Nagyobb történelmi hiányosságként vethetjük fel azt a tényt, hogy a rézkori és a bronzkori települé-12 Dular, J., Šavel, L, Tecco Hvala, S., Bronastodobno naselje Oloris pri Dolnjem Lakošu, Ljubljana, 2002, 13. old. 13 Šavel, L, Najstarejša poselitev Prekmurja, 7-9. old. In: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. 24
