Szabó Mária: Tájszójegyzék (Lendva, 2006)

Útószó

sait már gyerekkorától kezdve, egy életen át következe­tesen, „magyar szívvel'’ nyomon követte. A nyelvre, az anyanyelwáltozat(ok)ra érzékeny ember tudatos munká­ja ez, amelyben a hangsúly - a szerző nem dialektoló­gus, nem is nyelvész - az értékmentésen van ugyan, de amelynek tudományos értéke vitathatatlan. Már a gyűjtés minden mozzanatához is szükség van a gyűjtő nyelvjárási affinitására, pozitív nyelvi-nyelvjárási tudatára, megfelelő szociokulturális kompetenciájára. A feldolgozás más mű­faj, másfajta tudást, szakértelmet követel. A gyűjtött anyag szótárszerű megjelenítése, tehát a szócikkek kialakítása, betűrendbe szedése már magában igen nagy teljesítmény. Szabó Mária szócikkeinek élén mindig a tájszó, többnyi­re annak kiejtett változata áll fonetikus írással (pl. aggyák, banyakálho, bekenyü). Köznyelvi vagy köznyelviesített alak nincs minden esetben, ha ott van, akkor a felismerhe­­tésre és a jelentés meghatározására szolgál (pl. vendighiju ’vendéghívó’, toruszdntás ’tarlószántás’ stb.). Ez a tény a szerző hitvallásának is tekinthető egyben: a sajátjainak szánja szótárát elsősorban, hiszen ők azok, akik ezeket a szavakat ismerik, legtöbbjüket használják is, nekik a ke­­resés-megtalálás-eligazodás - a nyelvjárási megközelítés miatt - nem lesz nehéz. A tájszók jelentéseit, értelmezéseit3 a szóra vonatkozó, a szó­­használattal összefüggő kiegészítők: több ízben megvi­lágító, mind nyelvi, mind kultúrtörténeti szempontból izgalmas példamondatok, megjegyzések, s leginkább a mesterségszavak esetében néprajzi, tárgytörténeti leírá­sok követik. Olvasmányossá, mozgalmassá, élővé teszik az anyagot a hangutánzó és hangulatfestő szavak (bérranl, bürüttyül, kummant, kummogat, kurtyogat, kuszku, lapdikál, laffadott, lepickül stb.), a frazeologizmusok (pl. nem dönti az aggyákot, bekenyi magát a lakodalomba, a fájdalom leszógál a lábam fejéig, ez nem macskakönnye, emártonájo egy kanál vízben, nehogy a szó mégaggya magát, kitalálta vki móressit stb.), a szerző kontaktusvál­tozatban megfogalmazott személyes megjegyzései, a sza­vakhoz fűzött nyelvi, nyelvhasználati instrukciói is. 3 I A jelentések, értelmezések felemelt számjegye a Magyar értel­mező kéziszótár megfelelő jelentésének számát jelenti. 151

Next

/
Thumbnails
Contents