Göncz László: Olvadó jégcsapok - Pannónia könyvek (Pécs, 2003)
Nehéz esztendők
vettétek el tőlük az igényelt földet, amikor a hercegi parcellákat osztották. Nagy volt itt a szegénység, és ma se jobb a helyzet. A legtöbben sokat reméltek a földosztástól, és szinte semmit sem kaptak. Mivel mi magyarok földet nem bérelhettünk, sokan annak idején még a nemzetiségükről is lemondtak azért, hogy némi kis területen dolgozhassanak. Az események általában mindig másképpen történnek, mint azt az ember szeretné. Az itt élő magyar emberek nagyot csalódtak mindenben: a háborúban, a magyarországi hatalomban, mert hagyta elcsatolni ezt a vidéket, és különösképpen az új állomban, amely ígéretei ellenére semmit sem nyújtott a Mura folyótól északkeletre élő népnek. Nemcsak a magyaroknak, a szláv falvak lakosainak sem. De a magyarokat még az is sújtja, hogy a hivatalokat, az iskolákat idegen nyelvű hivatalnokokkal töltötték meg, anyanyelvűnket szinte nem is használhatjuk. Ilyen helyzetben az emberek indulatossá váltak, és azon töltik ki a bosszújukat, aki éppen a legközelebb van hozzájuk. Hidd el Miha, hogy az itt élő magyarok többsége nem neheztel rátok, hiszen ti semminek sem vagytok okai. Titeket ugyanúgy megaláztak, mint minket. Ide telepítettek benneteket, hogy állandó viszálykodásban kelljen élnetek. Egymás nyelvét alig ismerjük, ez nem kis gondot jelent mindkét közösség számára. Közületek többen talán azt gondolják, hogy ebben az országban a magyaroknak a ti nyelvetekhez kell alkalmazkodni. Mi magyarok pedig úgy érezzük, hogy ez a mi szülőföldünk és a hazánk, itt éltek őseink és elődeink, tehát jogosan használjuk az anyanyelvűnket. A legtöbbször sajnos mindanynyian türelmetlenek vagyunk, és nem hallgatjuk meg a másik gondját, baját, hanem már előre ítélkezünk és vádolunk.- Igazad van, László. Nagyon okos ember te lenni....Mindenki úgy beszélgetni, akár én és te, nem lenni baj. Mindenki tudna élni... Igaz, mi közöttünk is többen lenni, akik benneteket nem szeretni - fűzte hozzá a szlovén fiú.- Nahát, Miha - szólt kedvesen László -, mutassunk legalább mi példát arra, hogy az embert nem aszerint értékeljük, milyen nyelven beszél, hanem tettei alapján. Őszinte vagyok hozzád, ezért azt is elmondom neked, hogy én reménykedem abban, hogy az itteni magyar falvak esetében lesz majd valamilyen jóvátétel. Minket jogtalanul, megkérdezésünk nélkül csatoltak el az ezeréves hazánktól. Se földrajzi, se gazdasági, se nemzeti okai az ilyen ésszerűtlen döntésnek nem voltak. Nekünk, egykori magyar katonáknak 86
