Göncz László: Olvadó jégcsapok - Pannónia könyvek (Pécs, 2003)
Nehéz esztendők
jobban elszigeteljék a határ másik oldalán élő rokonaiktól. Minden erőfeszítés ellenére ez csak részben sikerült nekik, hiszen a telepesek többsége másképp élte meg a helyzetet. Érezték, hogy ők is a hatalmon levők furcsa játszmáinak a martalékai. Persze különbözőek voltak. Volt közöttük, aki könnyen beilleszkedett, és még társalgott is a magyar lakossággal, mások viszont nem kis ellenszenvet éreztek a magyarokkal szemben. A magyar családokban leginkább elmarasztalták a telepeseket, hiszen úgy vélték, hogy a nekik járó földet kaparintották el előlük.- Bizony, hamar beköszöntött az idei tél. Reméljük, hogy majd korábban érkezik meg a tavasz is - szólalt meg néhány másodpercnyi csend után László. Kedvelte ezt a szlovén fiatalembert. Néhányszor már találkozott vele, és mindig váltottak egy-két szót. Becsületesnek, rokonszenvesnek találta őt.- Nálunk otthon ritka... hó esik - magyarázta szülőföldjének éghajlati viszonyait Miha. Számára az otthon még mindig a tengermelléki táj volt, ahonnan részben az olasz sanyargatás elől, részben a jobb megélhetés reményében költöztek el.- Ismerem azt a vidéket. Igaz, amikor én jártam ott, akkor nem az időjárással volt bajunk, hanem azzal a könyörtelen állapottal, ami a háborúval járt - emlékezett vissza a Piave és az Isonzó menti eseményekre László.- Ott a mi falunk..., ott is lenni sok katona temetve. Magyar is, sokszor olvastam kereszt: Párkányi Árpád név, meg valami József..., szegények ott elpusztulni - sopánkodott Miha.- Bizony, bizony, sokat kell egy embernek szenvedni az életben. Még ha Isten szolgái vagyunk is, akkor is nehéz minden csapást átélni. Bármennyire hiszünk és bízunk a mennyei életben, itt a földön is szeretünk élni - tette hozzá László.- Én nagyon kedvelni téged, László....vagy rendes ember. De az a Horváth Sanyi, az gyűlölni minket. Tegnap este is részegen kiabált ablaknál, hogy mi elvenni földet... De mi nem elvenni övé föld, tudod te, mi azt kapni. Meg övé nem is lenni az darab, csak akarta szerezni. Én nem tehetni ..., hogy így lenni - terelte át a szót a faluban akkoriban gyakran felvetődő kérdésre Miha.- Tudod, Miha, mi emberek különbözőek vagyunk. Van, aki megértőbben viszonyul a másikhoz, és az adott helyzethez, mint például mi ketten is egymáshoz, mások azonban kevésbé békés szándékúak. Az itteni emberek többsége úgy gondolja, hogy ti 85
