Göncz László: Olvadó jégcsapok - Pannónia könyvek (Pécs, 2003)
A nagy vesztes
Az unoka korábban talán kétszer volt a nagyszülőknél, ezért minden, amit látott, furcsa és érdekes volt számára. Városi fiú volt ő, nem töltött két napnál hosszabb időt falusi környezetben. Azonban egy cseppet sem idegenkedett az új helyzetben. Mindjárt nagyapjával tartott a fáskamrába, és segítette neki becipelni a vágott fával megrakott nagy, fonott kosarat. Közben beszámolt a papinak, hogy ő már első éves gimnazista. Az elemi iskolában végig színötös tanuló volt, és a középiskola kezdetén is már sok dicséretben részesül.- Rendes gyermeket neveltetek Erzsébettel, nagyon örvendek neki - szólt László a fiához, miközben meggyújtotta a tüzet a rakott-sparheltben. Az ilyen beépített, kemencével ellátott sparheltek gyakoriak voltak a falusi házakban. Amikor a füstöskonyhákat a falvakban is a harmincas, negyvenes években kidobták, aki csak tehette, ilyen megoldást választott. Közben a Lendva-vidéki falvakba a gázt is bevezették, de Mariska halála után László azt még fűtésre se használta. A főzést amúgy akkor még szinte mindenki ilyen nagy rakott-sparhelten végezte. A konyhában, ahol László legszívesebben tartózkodott, hamar meleg lett. Elővette a már korábban elkészített edényt, amelyben tegnap este főzni kezdte a tyúkot. Pali ismételten tapasztalhatta, hogy az édesapja még mindig nagyon tiszta, rendre ügyelő ember. Ilyen volt ő világéletében. Amíg főtt a leves, beszámoltak egymásnak az elmúlt hónapok, évek történéseiről. Annyi mindenről nem tudtak egymás életéből, hogy csak úgy sorakoztak a fontosnál fontosabb kérdések. A Pali gyerek csak úgy nyelte nagyapja szavait. Eddig is úgy emlékezett rá, hogy bölcs ember a papa, de most még inkább megszerette őt. László mindig úgy próbálta bemutatni az eseményeket, hogy neki is szólt, és amit érthetetlennek ítélt meg a fiú szempontjából, azt folyamatosan elmagyarázta neki. A fiatalember nem várt ilyen pontosságot és figyelmességet egy idős falusi embertől. László azt is elmesélte, hogy a múltkor mit tudott meg Máriáról, amikor náluk járt. Pali is nagyon sajnálkozott Mária sorsán, és ígérte, hogy a közeljövőben ő is meglátogatja a sógort és a húgát.- Jó lenne, ha minél hamarabb valamit megtudnánk. Remélem, hogy már ismertek a kórházi leletek - tette hozzá László.- Nagyapa ellátogathat hozzánk is, hiszen jó két óra alatt Kanizsára lehet érni - terelte másra a szót a kis Pali, miután látta, hogy 197
