Bence Lajos: Vallani (Lendva, 2011)
X Otthon megvirradni Egyetlen általam ismert versében - lehetett tán 16 éves - a hántoló halálról ír. Nem rögről, nem földről szól, beszél, hanem hantról, mely a szemfedőn csattan, s annyi átélhető halál-élmény forrása, amikor az egyszerű halandó szembesül a Kaszással. Anyja, már nagybetegen, a mértéktelen dohányzás ártalmaira figyelmeztette, a válasz olyan „ferkós” volt. A „ne mondjam kétszer senkinek”, és a „csak az jöjjön, aki bírja”, na meg a „jakérem, ez a belváros” szlogeneken szocializálódott, a felvállalást is magába foglaló, életfilozófia-foszlányokon nevelkedett, 70
/