Göncz László: Kálvária - Pannonia könyvek (Pécs, 2011)
módon tudom csak elérni. Azt pedig tudom, hogy meg kell maradnom, mert hazavár a három éves kisfiam - mesélte könnyezve Olga.- Sajnálom, hogy az ön életét is tönkretette az emberi gyűlölet és a szörnyű vérontás. Én istenhívő ember vagyok, és reménykedem abban, hogy a mindenható segítségével hamarosan szerencsésen hazakerül a kisfiához - jegyzete meg Péter, és most ő törölte le mutatóujjával a nő könnyeit.- Érthető, hogy azt várod tőlem, hogy segítsek az édesapád hazakerülésében. ígérem, megteszem. És nem kérek érte ellenszolgáltatást. Azonban azt emberi kötelességem elmondani, hogy a családnak teljes nyugalmat nem ígérhetek. Egyesek erőteljesen követelik a megtorlást. Olyan tervek vannak, hogy egész családokat elhurcolnak majd kényszermunkára és gyűjtőtáborokba, mivel a magyar hatóságok is 1942-ben elvitték a háború előtt idetelepítettek jelentős részét. Én tudom, hogy nem a megtorlásban van a megoldás, de sajnos a következő időszak még arról fog szólni. Az első lehetséges alkalommal ebből ki akarok vonulni, mert az egyik ártatlan bűnhődéséért nem a másik ártatlan büntetése a jóvátétel, hanem a megbocsátás. Ezt nem csak a Biblia írja elő, hanem ennek minden józanul gondolkodó, becsületes ember felismerésének kellene lennie a sok emberi áldozat után. Tartok tőle, hogy attól még távol vagyunk! - mondta szomorúan Olga.- Nem kívánom magyarázni a bizonyítványunkat, mert a magyar hatalom is jócskán követett el bűnöket. Az említett elhurcolás Sárvárra 1942-ben olyan cselekedet volt, amit meg lehetett volna előzni. A telepesekkel való ellentétet másképpen kellett volna kezelni. Más túlkapás is bőven volt, amivel én sem tudtam soha egyetérteni. Az ellentét és a hibás cselekedet mindig újabb hibákat szül, ami az elmúlt évtizedekben sokszor bebizonyosodott. A háborús hangulat rendszerint a melegágya a torzsalkodásoknak. Magyarország kényszerpályán volt 1919 után. Akkor igazságtalanul csatoltak el színmagyar vidékeket, arról nem beszélve, hogy a történelmi ország kétharmada más államok fennhatósága alá került. Horthy, és a hatalmat gyakorlók számára nem igen volt más út a helyzet részbeni javítása szempontjából, mint bizonyos mértékig együttműködni a németekkel - próbálta világossá tenni Péter a magyar háborús álláspontot. 216
