Göncz László: Kálvária - Pannonia könyvek (Pécs, 2011)

cébe, hozzál egy pintet a kadarkából is, hátha az jobban fog ízleni kedves vendégeinknek. Péter azonnal elindult a pincehelyiségbe, ahol a hordók nagyság­rendben sorakoztak. A kadarka, ami Vargáik minőségi borának szá­mított, a második legnagyobb hordóban volt tárolva. A papot sem kellett különösebben marasztalni, mert nagyon szerette a társalgást, és a gazda ösztönzésére hamar visszaült a helyére. Az érkező fiatal­ember és a felesége, mindketten 1941 óta a polgári iskola tanárai, úgyszintén hamar beilleszkedtek az alkalmi pohártársaságba. Mivel Gábor Dávid már korábban távozott a városból, nem ismerték egy­mást, így jócskán kínálkozott a lehetőség arra, hogy ki-ki magáról elmondjon néhány fontos tudnivalót.- Nagyon köszönjük ezt a kedves vendéglátást, és azt különös­képpen a kedves házigazdának, hogy módunkban áll megismerni a nagyra becsült plébános urat, akiről tanítványainktól csak a legjobba­kat halljuk. Most, hogy hallottam beszélni őt, még inkább csodálom, hogy ennyire tisztán és folyékonyan sikerült elsajátítania a magyar nyelvet. Mivel a diákok közül valaki említette, hogy Ön gyermekko­rában nem beszélt magyarul, nem feltételeztem, hogy ennyire jól beszéli a mi szép, azonban az idegenek által általában nehezen el­­sajátíthatónak minősített nyelvünket - mondta elismeréssel Nemes János tanár úr. Majd csinos nejével mindketten többször hangsúlyoz­ták, hogy imádják ezt a várost és a vidéket, hogy számtalanszor hálát adnak érte az Istennek, hogy ide segítette őket. A szőlőskertek és a takaros kis pincék közötti sétákat különösképpen kedvelik, ezúttal is így keveredtek ide. Amikor csak tehetik, mindig a Szentháromság-ká­polna felé veszik az irányt, hiszen a torony előtti dombról káprázatos látvány tárul az egész Muravölgyre. A tanárházaspár az Alföldről, Szegedről származott. Nemes Jánosné Vadkerti Orsolya Kiskunfélegyházán született, majd a család Kecskeméten élt. Varga István gazda azért is nagyon megkedvelte a fiatal, tanult hölgyet, mert tudomást szerzett róla, hogy Orsolya édes­apja 1919-1920-ban részt vett a nemzeti hadsereg szervezésében. Az ő életében is az rendkívül fontos időszak volt, ezért megkülönböz­tetett érzelmeket táplált mindenkihez, aki ahhoz, akár közvetve is, 18

Next

/
Thumbnails
Contents