Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 5. A szlovéniai magyar könyvek tipográfiája
A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVEK TIPOGRÁFIÁJA lineáris, vagyis mellérendelő viszony van, hanem éppen ellenkezőleg. Az ő illusztrációira a stíluselemek vegyítése és integrálódása érvényes. A szöveg és a kép egészen kivételes módon harmonizálódnak. Cimmermann Topiák János úgynevezett haikuzen rajzaival díszítette Bence Lajos Létlelet (1980) és Zágorec-Csuka Judit Viharverten (1997) című versesekötetét is. Bennük sajátos módon vegyülnek a különböző technikák: a fotografika-imitációk, ceruzarajzok, tusrajzok, fénymásolatok, filctoll- és korrektúrarajzok. Cimmermann Topiák illusztrációi Czimmermann Topiák János Flagelláns énekeskönyvét (1991) a szerző önmaga illusztrálta. az intuícióra , a spontaneitásra, a közvetlenségre épülnek. Mindezt a művész így nevezi meg: “A tudat személyes azonosulása a tárggyal visszatükröződik a megalkotott képekben." A képzőművészeti haiku sikeres stílus és technikai bravur lehet a verseskötetekben, mert lényegéből eredendően lírai alkotás, vagyis képzőművészeti líra. Cimmermann Topiák János ezeknek az illusztrációknak a nagyításával, kicsinyítésével klasszikus vagy modern vignettakeretekbe helyezésével, pozitívból negatívba vagy ellenkező helyzetbe állításukkal egyéni stílust teremtett a szlovéniai magyar illusztrátorok körében. Cimmermann Topiák János képzőművészeti haikuit a 80-as években készítette, később átalakította és illusztrációkként is felhasználta őket. 1.5. 2. 2. 5. A költői, írói illusztráció Az író, a költő és az illusztrátor találkozása is többféle kimenetelű lehet. Az egyik legszerencsésebb formája az, ha az illusztrációkat maga a költő, az író készíti el a könyvéhez. Erre a muravidéki magyar könyvkiadásban is vannak példák. Halász Albert költő, néprajzkutató saját műveihez borítót és illusztrációkat, fotóillusztrációkat, térképeket készített, így a Cor-kór/kórkör című (1993), az Ikonok (1996) című verseskötetéhez és a Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken című tanulmánykötetéhez (1999) is. Cimmermann Topiák János költő szintén saját tusrajzaival díszítette a Flagelláns énekeskönyvet (1991), és ehhez saját portréját is felhasználta. Huzjan István: Podaj roko svetlobi - Nyújts kezet a fénynek (magánkiadás, 2003) 75
