Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 3. Az anyaország és az összmagyar szervezetek szerepe a könyvkiadásban
AZ ANYAORSZÁG ÉS AZ ÖSSZMAGYAR SZERVEZETEK SZEREPE A KÖNYVKIADÁSBAN I. 3. AZ ANYAORSZÁG ÉS AZ ÖSSZMAGYAR SZERVEZETEK SZEREPE A KÖNYVKIADÁSBAN A határon túli magyar kisebbségek kulturális felemelkedése, össznemzetben történő szellemi felzárkózása csakis Magyarország segítségével, sokoldalú támogatásával következhet be, főleg alapítványok, pályázatok és céltámogatások formájában. A kilencvenes években már jelentős anyagi segítség érkezett az anyaországból a kisebbségi régiókba, amelyből a magyar könyvkiadás is kapott támogatást. Mindenekelőtt a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, vagyis az Anyanyelvi Konferencia, az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya, a Határon Túli Magyarok Hivatala segített. Az Illyés Alapítvány a határainkon túl élő magyarság identitásának megőrzését és megerősödését célzó kezdeményezéseket; az anynyanyelv ápolását, fejlesztését szolgáló akciókat; az e közösségeket érintő tudományos munkát; a kisebbségi magyar fiatalok Magyarországon történő képzését; az anyanyelvű hitélet tárgyi és személyi feltételeinek javítását; valamint a magyar kisebbségek magyarországi kulturális bemutatóit támogatta. A kuratórium élén akkor Csoóri Sándor állt. A Határon Túli Magyarok Hivatala a Kárpátmedencei őshonos nemzetiségek és a nyugati szórványban élők sajátos politikai, gazdasági, kulturális és egyéb gondjainak a regisztrálását végzi. A hivatal szakembergárdája országokra specializált csoportokból épül fel, jelentős mértékben az adott területekről származó, így alapos hely- és témaismerettel, kapcsolatokkal, egyben elkötelezettséggel rendelkező munkatársak alkalmazása mellett. Folyamatosan együttműködnek a határon túli magyar szervezetekkel is. Saját erőből vagy más állami, társadalmi szervek bevonásával segítik a magyar kisebbség kibontakozását. A többség és a kisebbség viszonyát törvényszerűen meghatározza a kölcsönhatás jellege, ami a legtöbb esetben a nemzetiség rovására megy, sok esetben a spontán vagy a tudatosan irányított asszimiláció formájában. Trianon után a szlovéniai magyarság olyan közegbe került, amely gazdaságilag fejlettebb volt, mint az anyaország, ami először értékválsághoz, majd jelentős öntudatzavarhoz vezetett. A legjobb jogi helyzet, és ennek alapján viszonylag elfogadható kulturális intézményrendszer Szlovéniában jött létre. Ennek eredménye, hogy az értelmiség aránya a megelőző húsz évhez viszonyítva enyhén növekedett 54
