Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
III. Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában - III. 5. A szlovéniai könyvtárak az információs társadalom digitalizálási folyamatában
A SZLOVÉNIAI KÖNYVTÁRAK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM DIGITALIZÁLÁSI FOLYAMATÁBAN másodsorban pedig mert nagy a helyismereti dokumentumok hírértéke. A nemzetiségi területről az internet által bárhova közvetíthetők, s kutatható dokumentumoknak számítanak, tehát minél szélesebb körben kellene lehetővé tenni a felhasználásukat. Azt hiszem, hogy ezt a feladatot elsősorban a Lendvai Könyvtárnak kellene felvállalnia, mivel kétnyelvű könyvtárként működik, s ehhez nemzetiségi költségvetésből, illetve magyarországi pályázati pénzekből is meríthetne anyagiakat. Azoknak a nemzetiségi könyvtáraknak. amelyek két forrásból is tudnak digitalizálni: általános (nemzetiségi) költségvetésből és pályázati céltámogatásokból, valószínűleg lesz jövőjük. Az is kérdés, hogy a helyismereti kiadványokat kik digitalizálnák. Természetesen a szakképzett könyvtárosoknak erre a munkára fel lehet készülniük akár magyarországi továbbképzéseken is (hiszen 1990-től már megjelentek az első magyar nyelvű digitalizált művek Magyarországon), és a gépi feltételeket is meg kell teremteni. Ahhoz, hogy a nemzetiségi könyvtárakban megfelelő módon tudjanak a digitalizálás szerzői jogi kötelezettségeinek eleget tenni, ismerniük kell a szerzői jogokat és a mögöttük álló szlovén jogszabályokat is. Az alapdigitalizálásra szakértők (hungarológusok, vagyis nemzetiségi könyvtárosok) választanák ki a magyar helytörténeti műveket, tanulmányokat, meghatározott kiadásokat, mivel ők ismerik az anyagot. Mikor valósulhat meg a nyilvánosság? Akkor, ha a műszaki lehetőségek határain belül a rendszerhez bárki csatlakozhat, szolgáltatását bárki igénybe veheti. Annak ellenére, hogy a 60 közművelődési könyvtárnak zömében van honlapja, közülük még egyetlen egy sem minősithető digitális könyvtárnak. Hogy miért? A könyvtárak zöme Szlovéniában általában arra használja az internetet, hogy bemutassa a saját tevékenységét és szolgáltatásait, de digitalizált anyagot nem ad a hálózatnak. Mivel a kisebbségi vagy nemzetiségi könyvtárak esetében fontos tényező a kulturális transzformáció és a különböző kultúrák iránti nyitottság, éppen ezért kezdhetné építeni a lendvai és a muraszombati könyvtár a saját honismereti adatbázisát, hiszen mindkét könyvtár gyűjti a honismereti anyagot, a különbség csak az, hogy a muraszombati regionális könyvtár nincsen nemzetiségileg vegyesen lakott területen, a lendvai pedig kétnyelvű státussal is rendelkezik. A digitalizálási folyamatban össze is hangolhatnák a feladataikat, és közösen akár a teljes honismereti anyag digitalizálására vállalkozhatnának. Ez lehetne egyben nyitás Magyarország felé is, hiszen intézményes kapcsolataik már évtizedes múltra visszavezethetők, de tevékenységüket, nemzetiségi programjaikat is össze kell hangolniuk a valós kihívásokkal, 367
