Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
III. Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában - III. 5. A szlovéniai könyvtárak az információs társadalom digitalizálási folyamatában
A SZLOVÉNIAI KÖNYVTÁRAK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM DIGITALIZÁLÁSI FOLYAMATÁBAN III. 5. 1. A magyar helyismereti kiadványok digitalizálása a muravidéki nemzetiségi könyvtárakban Szlovéniában a Muravidéken 1945 és 2004 között összesen 71 magyar könyv jelent meg, Lendván és Muraszombatban. Műfajilag ennek a könyvtermésnek a 2/3-a szépirodalom, 1/3-a pedig történelmi, helytörténeti, nyelvészeti, néprajzi tematikájú mű, de akadnak köztük akár művészettörténeti, könyvtártörténeti vagy sajtó történeti kiadványok is. A helyismereti kiadványok szerzői Varga Sándor, Szúnyogh Sándor, Göncz László, Pivar Ella, Pozsonec Mária, Göntér János, Vida János, Kercsmár Rózsa és Kovács Attila. Valójában ennek a közel 20 magyar helyismereti, helytörténeti könyvnek a digitalizálása nem volna nagy feladat, sem a lendvai, sem a muraszombati könyvtár számára, de valójában a nemzetiségi könyvtárakban a magyar könyvek vagy időszaki kiadványok digitalizálása még igazán nem indult be tervszerűen. A maribori IZUM (Információtudományok Kutatóközpontja) és az információs infrastruktúrát szolgáltató intézmény keretein belül működő COBISS, az együttműködésen alapuló online bibliográfiai és könyvtári szolgáltatás rendszerében, amelyhez 254 különböző típusú szlovén könyvtár csatlakozott, csak digitális bibliográfiai tételeket gyűjt egy közös adatbázisba, és azt szolgáltatja. A COBISS adatbázisaiban találhatók a nemzetiségi könyvtárak magyar könyveinek, magyar folyóiratainak és cikkeinek bibliográfiai leírásai is, amelyeket a lendvai és a muraszombati könyvtárak dolgoznak fel. Internet-hozzáféréssel bárki keresheti ezeket a bibliográfiai adatokat, s Magyarországról is el lehet érni a COBISS központi online katalógusát, amelyet 1991-től építenek Mariborban. A probléma viszont az, hogy a magyar helyismereti könyvek és tudományos cikkek teljes szövegű digitalizálása nincsen folyamatban, s ennek érdekében a Lendva-vidéki könyvtárak nem fogtak össze, nem alakult meg egy közös munkacsoport, amely kidolgozná azt a programot, amely az írott kulturális örökséget őrző közgyűjteményekbe került helytörténeti anyagot digitalizált formában felvinné az intenetre. A helytörténeti könyvek mellett én sokkal fontosabbnak tartanám azt a több száz helytörténeti vagy honismereti cikket, tanulmányt, amelyek a Népújságban (1958-tól), a Naptárban (1960-tól), a Lendvai Füzetekben (1973), a Muratájban (1988-tól) illetve Lendva Község, Dobronak, Hodos önkormányzati (kétnyelvű) lapjaiban (1990) jelentek meg. Miért volna szükséges a a helytörténeti cikkek digitalizálása? Elsősorban a nemzetiségi könyvtárak állományvédelmének eszközeként mint helyettesítő (digitális) másolat melynek hozzáférhetővé tétele az eredetit megkímélheti a használattól. 366