Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
III. Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában - III. 5. A szlovéniai könyvtárak az információs társadalom digitalizálási folyamatában
A SZLOVÉNIAI KÖNYVTÁRAK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM DIGITALIZÁLÁSI FOLYAMATÁBAN Kutatóközpontja) és a COBISS integrált könyvtári rendszer felépítményei is. A ljubljanai egyetemek könyvtárai jelenleg felkészületlenek a digitalizálás integrált könyvtári rendszeren belüli megoldására, inkább saját könyvtáraik keretein belül digitalizálják az anyagukat. A szakmai vitákból kitűnik, hogy mégis gondolkoznak egy egységes digitális könyvtár (hasonló lenne, mint Magyarországon a Magyar Elektronikus Könyvtár) kiépítésén Ljubljanában, a fővárosban, amely főleg három reprezentatív könyvtár állományából építkezne. A Szlovén Digitális Könyvtárat a Ljubljanai Egyetem (Univerza v Ljubljani), a Központi Műszaki Könyvtár (Centralna Tehniška Knjižnica) és a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Narodna in Univerzitetna Knjižnica) közös projektjeként képzelik el. A digitalizálás másik fontos alappillére az, hogy a könyvtáros szakma és a Szlovén Könyvtárosok Egyesülete (Zveza bibliotekarskih društev Slovenije) milyen irányelveket határoz meg ezen a téren. Természetesen a könyvtári rendszer adminisztratív szervezésén is múlik, hogy milyen irányban fejlődik a digitalizálás. Mindezt az is nehezíti, hogy a szlovén könyvtári rendszernek, mint más könyvtári rendszereknek is, megvannak a saját problémái, pl. az új könyvtári törvény (2001) hiányosságai, a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár krónikus munkaerőhiánya (csak kb. 100 könyvtáros dolgozik a Nemzeti Könyvtárban), a könyvtári rendszer könyvtártípusok szerinti egyenlőtlen fejlődése, valamint a szlovén könyvtárügy megosztása két minisztérium (Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium, valamint a Kulturális Minisztérium) közt. Alapkérdésként vetődik fel az is, hogy Szlovéniában mi a könyvtárosok státusa. A szakmai színvonal sok mindentől függ: a jobb szervezéstől, a felhasználókkal létrejövő viszonyok minőségétől, a könyvtárosok önértékelésétől és nem utolsó sorban a könyvtárvezetők stratégiájától. Véleményem szerint a könyvtárak és a könyvtárosok szerepe Szlovéniában az információs társadalom digitalizálási folymatában jelenleg azon áll vagy bukik, hogy a jól bevált mechanizmusok, a nemzetközi protokollok, a könyvtári szakma szubjektív és objektív tényezői, vagyis a könyvtárosok és a meglevő intézmények hogyan tudják harmonikusan összehangolni ezt a folyamatot. A könyvtárosok véleménye szerint erre a feladatra a szakma felkészült, csak a digitális rendszer megvalósítása nem elég hatékony az európai könyvtárügyben zajló digitalizálási folyamatokhoz képest. 365
