Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - 1. 2. Az irodalmi önszerveződés
AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS mi határozza meg a kisebbségek sorsát és jövőjét? Erre még csak következtethetünk. Valószínűleg attól is függ, hogy a kisebbségek mit gondolnak önmagukról és saját társadalmukról. Ez esetben figyelembe kell venni az asszimilációt, a demográfiai adatokat és a migrációs tendenciákat is. És sok minden mást, ami nehezíti vagy könnyíti a léthelyzetük alakulását. A magát magyarnak valló 6 ezernyi szlovéniai állampolgár mellett egyre nagyobb azoknak az állampolgároknak a száma, akik kettős identitásának érzik magukat. I. 2. 2. A 60-as évek. Az indulás - a szlovéniai magyar irodalom és könyvkiadás kezdete 1961-ben Vlaj Lajos verseskötetével A hatalom és a kultúra látványos megbékélése a 60-as évek elején lehetővé tette a magyar könyvek kiadását is. A szlovéniai magyar könyvkiadás történetében a 60-as évek jelentettek korszakhatárt, amikor megjelenhetett az első magyarul írt könyv nyomtatásban. Vlqj Lajos (1904-1966) a muravidéki magyar irodalom alapítójának tekinthető. Ő volt az első szerzők egyike, aki megjelent a jugoszláviai magyar lapokban, a Kalangyában, a Hídban már a 40-es évek végén. A hallgató írók táborából kilépve megtette a magáét, ami író embernél temészetes vágy volt, hogy nyomtatásban láthassa műveit. Kötetei, a Versek (1961) és a Szelíd intés (1968) az újkori szlovéniai magyar szépirodalmi könyvkiadás első darabjai. Vlaj Lajos szerepe és jelentősége hasonló volt a vajdasági Szenteleky Kornéléhoz, noha körülötte a kialakult tisztelet nem nőtt mítosszá.9 Vlaj Lajos egészen máig meghatározta a nemzeti identitás etikai dimenzióját. Lojális baloldali íróként tevékenykedett, de mint a muravidéki magyarság első költőjének, munkássága, tevékenysége hozzájárult ahhoz is, hogy a következő évtized elején, 1972- ben a Tavaszvárás című antológiában nemzedékként jelentkezhetett Szúnyogh Sándor, Szórni Pál és Varga József (Rudas, J., 2002). így kezdett lassacskán kialakulni a muravidéki magyar irodalmi élet és könyvkiadás sajátos öröksége, egyéni karaktere, fontossága. A szlovéniai magyar irodalom a vajdasági árnyékában létezett még akkor is, ha figyelembe Vlaj Lajos: Versek (Pomurska založba, 1961) 9 Szíjártó Imre: Igék a megmaradásért. Jegyzetek a szlovéniai magyar irodalomról. In: Tiszatáj, 2002., 8. .sz., 65. p. 27
