Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 1. A Népújság. A szlovéniai magyarok hetilapjának története 1958-2004 között
A NÉPÚJSÁG, A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJÁNAK TÖRTÉNETE 1958-2004 KÖZÖTT II. 1. 4. A NÉPÚJSÁG a 70-es években Egy újabb felmérés az újság olvasottságáról 1970-ben a Népújság Kiadói Tanácsa Varga Józsefet azzal bízta meg, hogy végezzen közvéleménykutatást 16 községben az újság olvasottságáról, vagyis gyűjtse össze és rendszerezze az olvasók (50 olvasó) véleményét. A megkérdezettek 78%-a szerint bővíteni kellene a lap terjedelmét, 16%-nak megfelel a terjedelem, és 6%-nak mindegy. Az olvasók 42%-a a lap képanyagával meg van elégedve, 46%-uk szerint több és érdekesebb képeket kellene még közölni, amellyel vonzóbbá és gazdagabbá tennék a lapot. A válaszolók 12%-a ebben a kérdésben semleges véleményt nyilvánított. Az olvasók 68%-a azon a véleményen volt, hogy a lapban nincsen képviselve minden vidék, helység, vagyis a közölt hírek nem egyenlő arányban oszlanak meg. 22%Lik meg volt elégedve az arányokkal, 10% pedig semleges választ adott. 34 % azon a véleményen volt, hogy a Népújságnak nincsen elég külső munkatársa ahhoz, hogy a vidékeket kellőképpen képviselhessék, 18% ezzel az aránnyal meg volt elégedve, és 48% semleges választ adott. A megkérdezettek a helyi jellegű hírek közlésére helyezték a fő hangsúlyt. Arra a kérdésre, hogy mit ajánlanának megjelentetni a Népújságban, a következő százalékban oszlottak meg a vélemények: nem tudja (39,2%), irodalmi témák (11,7%), földművelés (7,8%), helyi jellegű hirek (3,9%), hazai politikai hírek (3,9%). napi árfolyam (3,9%), sporthírek (3.9%), balesetkrónika (3.9%). rövid és érdekes elbeszélések (3,9%), egyéb írások (3,9%), ipar, adás-vétel (1,9%), társadalmi állapot/helyzet (1,9%), folytatásos regény (1.9%), kereskedelem (1,9%), ismert magyar írók művei (1,9%), vidékünk íróinak alkotásai (1,9%) és minden (1,9%). Az újság nyelvi szintje Dr. Rónai Béla docens, a maribori Pedagógiai Akadémia magyar lektora 1970. március 21-ei beszámolójában, amelyet a Népújság szerkesztősége kért tőle, a következőket írta Záró megjegyzések címmel: „A Népfijság nyelvének és stílusának erényeit éppoly hosszan sorolhatnám, mint botlásait, hibáit. Azokat azonban szinte természetesnek, magától értetődőnek tartjuk és föltételezzük, hogy a hibák javításával is állandóan szaporodnak a hibák. Végül két javaslat! Meggyőződésem szerint nagy haszonnal járna egy őszinte és alapos eszmecsere az írott nyelv legfontosabb kérdéseiről a Népújság legfőbb munkatársaival. Ugyancsak hasznos lenne ugyanezeknek a személyeknek és a magyar nyelvi műveltség iránt érdeklődő néhány más embernek egy előadás- és gyakorlatsorozat, amolyan kis újságíró-iskola szervezése, amelyen 10-15 alkalommal a nyelvhasználat, az írás mesterségének 233
