Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 1. A Népújság. A szlovéniai magyarok hetilapjának története 1958-2004 között
A NÉPÚJSÁG, A SZLOVÉNIAI MAGYAROK H ETI LA PJ Á N AK TÖRTÉ N ETE 1958-2004 KÖZÖTT főbb kérdései kerülnének terítékre, nem annyira prelegálás, hanem inkább kötetlen, szabad beszélgetés, illetve vita formájában. Ilyeneket a magyarországi lapok és kiadóvállalatok is rendszeresen szerveznek munkatársaik számára. E két javaslatomat megfontolás végett az illetékeseknek szívesen figyelmébe ajánlom.” Előfizetők és terjedelem A Népújságnak 1970-ben 1220 előfizetője volt, 1971-re számukl520- ra emelkedett. 1971-ben a lap bázisközeibe, Lendvára került. A szakember-probléma azonban még két évig aktuális maradt, míg sikerült ismét az újságírók számát a minimális kettőre emelni. A lap 1975 után kezdett nagyobb lépésekkel haladni és fejlődni. Az oldalszám növelése az újság tartalmi fejlődésével járt együtt. Az 1974-es 4,4 oldalról az átlagterjedelem 1977-re 7,3 oldalra emelkedett. A tartalmi és mennyiségi változások természetesen az olvasótábor párhuzamos növekedését eredményezték. Sajnos, akkori tejedelme és időszerűsége, valamint tájékoztatási hatékonysága mégsem hasonlítható össze a szlovén nyelvű testvérlappal, a Vestnikkel (Varga S., 1986). Az újságíróknak sikerült megfelelő kapcsolatot teremteni az olvasókkal, a falusi emberekkel, az újságcikkekben többet foglalkoztak a nemzetiség és a földművesek mindennapi életével, és színes riportokat közöltek a magyarlakta falvakról. A Népújság gazdagabbá és vonzóbbá vált, és ekkor már kezdte kielégíteni a szlovéniai magyarság tájékoztatási igényeit. Ezt bizonyítja, hogy míg 1970-ben csupán 740 rendes előfizetője volt, ez a szám 1977-ben ezerrel, vagyis 1.750-re nőtt. Szerkesztési politika A Népújság, mint az állami szervek által (DNSZSZ, a népfront szlovén megfelelője) alapított és az állam által támogatott hetilap - főleg a rendszerváltás előtti években - „ideológiailag kötött” újságnak számított. Főleg a kezdetekben érte gyakran a szerkesztőket a vád, hogy a Népújság nem egyéb, mint a kommunista ideológia szócsöve. S ez ellen nem is tiltakozhattak (Bence L„ 1999). 1967. április 1-jével a Pomurski tisk vállalatból kilépett és önállósult a Pomurski vestnik, a Népújság, a szlovén és a magyar nyelvű rádióműsor szerkesztősége, és új intézményt alapított Rádió és Sajtóintézet néven (Zavod za časopisno in radijsko dejavnost). A Népújság 1967-től 1993-ig e munkaszervezet kiadásában jelent meg. Felelős szerkesztője Varga Sándor 1968-tól 1987-ig. Báli Konc Zsuzsanna a megbízott felelős szerkesztő 1973-74 között. A lap állandó munkatársai a 70-es években: Vörös József 1963-1973, Báti Koncz Zsuzsanna 1963-1991, Konc József 1964-1967, 234
