Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 1. A Népújság. A szlovéniai magyarok hetilapjának története 1958-2004 között
A NÉPÚJSÁG, A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJÁNAK TÖRTÉNETE 1958-2004 KÖZÖTT A megjelent 28 példányszámban összesen 118 kép jelent meg, s megállapíható, hogy a Népújságban a helykihasználás eléggé gazdaságos volt.73 A helyi jellegű közleményekben foglalták össze az újságírók mindazokat a vidékünket (Lendva, Muraszombat községek) érintő összes -társadalmi, politikai, gazdasági és ipari vonatkozású - írásokat, amelyek kimondottan helyi jellegűek. Ezek azok a cikkek, amelyek leginkább tükrözték a muravidéki magyarság életét, és közölték az emberek problémáit. Varga József a következőket állapította meg a helyi jellegű közleményekről: „Azt tapasztalom, hogy a helyi jellegű közlemények nem adták vissza teljes egészében társadalmi értéküket. Hiányosságokat észleltem az egyes vidékek képviseletét illetőleg. A jövőben, szerény véleményem szerint, figyelmesebbnek kell lennünk, hogy harmonikus egységben legyenek képviselve területeink a Népújság hasábjain. Az újságíró nem írhat olyan eseményről, ami nem történt meg, nem teheti át valamilyen társadalmi akció helyét egy más területre, bármennyire is szeretné. Ha történetesen x faluban nem történt semmi, akkor erről csak azt lehet megírni, hogy semmi sem történt. Nagyon sok olyan falut találtam, amelyek az újságírók, valamint az újság szerint semmilyen tevékenységet nem fejtettek ki a hat hónap alatt. Ha logikusan átgondoljuk ezt, rájövünk magunk is, hogy ez így lehetetlen. Vidékünk minden kis falujában történnek olyan érdekes és értékes események ezrével, melyek éppen az újság színességét, változatosságát, gazdaságát tennék értékesebbé." A külső tudósítóhálózat nagy mértékben megakadályozhatta volna az ellaposodás veszélyét. A külső munkatársak, akik a nép körében élnek, megadhatták volna a Népújságnak vidékünk jellegzetességét, ízét, lényegét, mert saját közegükből merítették volna az anyagot témáikhoz. A főmunkatársak nagyobbrészt politkai és eszmei vonatkozású cikkeket írtak, amelyeket a központokban gyűjtöttek össze. Mivel a Népújság helyt orgánum, Varga József elemzése szerint, „nem ölelhet fel lényegében mást, mint ami itt történik." A belpolitikai cikkek közt többnyire a „szocialista közösségünk jövőjét szolgáló" írások voltak mérvadóak, habár az elemzés arra is kitért, hogy 28 újság átnézésekor biztosan akad olyan újságcikk, amit más szemlélő más elbírálás alá venne. A külpolitikai hasábokon csak a legaktuálisabb külpolitikai eseményekről adhattak számot, s ezek az írások lépést tartottak a külpolitikai élet fejlődésével, de dióhéjban. Varga József a külpolitikai rovat bővítését ajánlotta az elemzésében. 73 Varga József: A Népújság 28 számának elemzése 1968. okt. 1-től 1969. ápr. 30-ig. Göntérháza, 1969. november 15. Kézirat. 1-8. p. 231
