Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 1. A szlovéniai magyar könyvkiadás
A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVKIADÁS a bizalmatlanság uralta a muravidéki magyarságot. Az oldódás jelei csak az ötvenes évek végén kezdtek mutatkozni, amikor Muravidéken is megalakult a Magyar Közművelődési Bizottság (1954). Ez volt az itteni kisebbségi magyarság első szervezete, mely a központi hatalmak kifejezett ösztönzésére jött létre. Erre főleg a Tájékoztatási Irodával (Kominform 1947-es megalakulása, majd 1948 eleji irányváltása) való titói szakítás után került sor, ami az egész délszláv állam belpolitikájának újrafogalmazását tette szükségessé.3 Valójában a titóista Jugoszlávia és a sztálinista szocialista tábor, azon belül a rákosista Magyarország között alakult ki a konfliktus. A magyarságtudat megszakadásának törésvonala a 40-es évek vége felé rajzolódott ki. A Muravidéken is lezárult a vasfüggöny, átmenetileg kialakult a bűnös nemzet tudata a muravidéki magyarokban is. Magyarország a szovjet-zónába került, Muravidéken nem volt megfelelő alternatíva, az itt élő magyaroknak azonosulniuk kellett a jugoszláv értékrenddel. A magyar iskolák elnéptelenedtek, 1958-ban bevezették a kétnyelvű oktatási modellt. Az 50-es években Magyarország elenyésző hatással volt a muravidéki magyar közösségre, inkább a délszláv kultúra éreztette hatását egészen a 70-es évekig. A Magyar Közművelődési Bizottság (1954) közgyűlésén egy 11 tagból álló vezető testületet is választottak, amelynek Vlaj Lajos költő, baloldali kisebbségpolitikus lett az elnöke. A kínálkozó lehetőségeket és a felcsillanó reményeket azonban hamarosan meghiúsították a központosítási törekvések, s ezzel megszűnt létezni a lendvai járás. A közigazgatás átszervezésével a magyarság többségét felölelő lendvai járás a muraszombatihoz került, itt pedig a magyarság érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyták. Csak az ötvenes évek végén történt újabb kísérlet a közművelődési bizottság újjászervezésére, de ezek a tervek is papíron maradtak. Jugoszlávia szétesése (1991) után a Muravidéknek újra kellett kezdenie önmeghatározási kísérleteit, hiszen irodalma addig a jugoszláviai magyar irodalom része volt, annak egyik változatát alkotta. Bori Imre A jugoszláviai magyar irodalom rövid története (1982) című könyvében alig néhány fejezetet szentel a térség magyar irodalmának. A szlovéniai irodalom a vajdasági árnyékában létezett. A muravidéki magyarság egy földrajzi tájegységek, tájszólások, regionális tudatok, mentalitások és történelmi hagyományok által bonyolult módon tagolt új önálló állam keretében találta magát. A Muravidék magyarok lakta térsége maga is minirégiókból tevődik össze: Lendva és vidéke szellemi kisugárzása évszázados hagyományokra megy 3 Bence Lajos: A szlovéniai magyarság. • www.hhrf.org./prominoritale/1996/osz03.htm 14
