Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 1. A szlovéniai magyar könyvkiadás
A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVKIADÁS vissza, de az őrvidéki (goricskói) magyarság területi tudata is árnyalja a képet. A muravidéki magyarság mintegy huszonkilenc vegyesen lakott (magyar-szlovén) településen több közigazgatási terület, község vonzáskörében él, amelyek gazdag összefüggésrendszerrel kapcsolódnak egymáshoz, valamint a szomszédos régiókhoz és a határos országokhoz. A területi sokféleségek egységében létező magyar irodalomnak egy olyan részrendszerérői van szó a szlovéniai magyar irodalom és könyvkiadás esetében, amelynek talán a legfontosabb jellegadó vonása a többszörös peremhelyzet,4 I. 1. 2. Az önszerveződés formái a hatvanas és hetvenes években A szlovéniai magyar irodalom elég későn, csak a hatvanas évek elejétől kezdődően tudott szépirodalmat teremteni. A szlovéniai magyar íróknak a 60-as évek közepén tehát szembe kellett nézniük az irodalomteremtés feladatával, hiszen a középkori hagyományok megszakadásával a térségben nem hogy magyar nyelvű irodalom, de még értelmiség sem volt. E folyamatosság nélküli földrajzi-települési alakzat közösséggé válása volt és maradt a tét a nyelv- és kultúravesztés folyamatos fenyegetésének árnyékában. Az 1974-es alkotmányban emelkedtek törvényi rangra a kisebbségi különjogok, s ezáltal az alkotmányban is megfogalmazódott a nemzetiségi önigazgatási érdekközösségek alapításának lehetősége. így csaknem fél évszázados hiábavaló törekvés, erőfeszítés után, 1975-ben megalakult a Magyar Nemzetiségi Oktatási és Művelődési Érdekközösség, s ezzel a szlovéniai magyarság történetének egy új fejezete kezdődött el. Főleg a művelődés, ezen belül a könyvkiadás, a falusi műkedvelő tevékenység és a hagyományőrzés, valamint a kisebbségi tömegtájékoztatás területén ért el látványos eredményeket a közösség. Ezért a kisebbségi önszerveződés két évtizedes szakaszának és a kisebbségi joggyakorlat tényleges meglétének köszönhetően ma egy sajátos, szlovén mintára kialakult kulturális autonómiáról lehet beszélni, amely teljes egészében mégsem épült még ki, de nagy mértékben hozzájárulhat a magyarság asszimilációjának lelassításához. A muravidéki magyarságnak a száma tízévente a statisztikai adatok szerint 1500-2000 fővel kisebb. A vegyesházasságok esetében zajlik le legfőbb mértékben ez a nagy arányú asszimiláció és identitásvesztés. A 60-as évek progresszív politikai fordulata a 70-es, 80-as években hatott csak igazán, s a 90-es években nőtt meg az a kulturális 4 Szíjártó Imre: Igék a megmaradásért. In: Tisztáj, 2002., 8. sz., 62. p. 15
