Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 12. Internálások
tel később egy hasonló összejövetelen, a MÉP muraszombati szervezete nagyválasztmányi ülésén Kölcsey István országos alelnök és Kosa Lajos országos főtitkár bizonygatták a magyar-vend testvériség jelentőségét, a háborúban való magyar részvétel szükségszerűségét. Mindez arról tanúskodik, hogy a közhangulat a háborús események súlyosbodásával a Muravidéken is egyre inkább romlott.125 A közélet szereplői egyre érzékenyebbek lettek a különböző események, valós vagy valótlan híresztelések iránt. Az utóbbira utalva megemlítjük, hogy a helyi sajtó 1943. október 8-i számának vezércikke arról számolt be, hogy az angol rádió szeptember 29-én valótlan híreket közölt a Muravidékkel kapcsolatosan. A rádió állítólag azt állította, „hogy a Muravidéket partizánbandák özönlötték el, akik egyesültek a szlovén szabadcsapatokkal és megszállották egyebek mellett Muraszombatot is, amit ma is a kezükben tartanak...” Szász Ernő szerkesztő cáfolta a híreket, és állította (minden bizonnyal reálisan), hogy a környéken semmilyen partizánmozgalom akkoriban nem volt, és nem is foglaltak el azok egy települést sem a Muravidéken. A cikk írója hazug, pánszláv érdekeket szolgáló propagandának minősítette a rádióban elhangzott valótlan hírt, és arra ösztönözte a vidék szlovén származású lakosságát, hogy senki másnak ne higgyenek, csak a magyar állam őszinte vezetőinek.126 II. 12. Internálások A II. világháború időszakában, valamint közvetlenül azt követően bekövetkezett internálások a Mura mente esetében is rányomták bélyegüket a tárgyalt korszakra. E fejezet keretében a valamennyire már feldolgozott eseménnyel csak kisebb terjedelemben foglalkozunk, mindenekelőtt annak legfontosabb jellemzőivel. Amint már korábban utaltunk arra, fontos eseménynek számított, hogy a Muravidéken is megkezdődött 1942 májusában az egykori jugoszláv földreform (agrárreform) intézkedéseinek a felülvizsgálása.127 A tájegység területén 1943 tavaszán már intenzíven folyt a jugoszláv időszakban kiosztott földek elosztása. A földreform alá eső földek formálisan visszaszálltak az államkincstárra, majd azok újra kiosztásra kerültek. A földjuttatásnál figyelembe vették, hogy nem kaphattak föl-125) MéV, 1943. október 1-jén, XXXVII. évf., 40. szám, 1. p. 126) MéV, 1943. október 8-án, XXXVII. évf., 41. szám, 1. p. 127) MéV, 1942. május 8-án, XXXVI. évf., 19. szám, 3. p. 86
