Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 11. Magyar Élet Párt

zetőjében a szlovén nemzetiségről ez alkalommal is elmarasztalóan beszélt. Egyebek mellett hangsúlyozta, hogy „a szemináriumot nem nemzetiségi vidéken rendezték meg, amikor a felszabadult Muraszombatot választották színhelyéül, mert a vend ember szívben, érzésben, lélekben és testben egyaránt magyar. A fiatalság buzgó nyelvtanulása pedig azt bizonyítja, hogy a magyar-vend ember anyanyelve mellett magyarul is akar beszélni”. A zsidókérdés „megoldásával” kapcsolatosan azonban a tanácskozáson már szélsőséges megnyilatkozások hangzottak el. A jelenlevőkkel ismertették, hogy Kállay miniszterelnök már első új tisztségében történő nyilatkozata alkalmából kijelentette, hogy „nem tűri egy hétnél tovább, hogy zsidónak Magyarországon földtulajdona legyen”.120

Nagy szervezést igényelt a Magyar Élet Párt helyi testületéinek a létrehozása, amire a korabeli hatalom képviselői különböző feltételeket biztosítottak (lehetőséget, szakembereket, politikai nyomásgyakorlást stb.). A korabeli adatokból kiderül, hogy 1942 nyarára ismételten több tucat településen megalakultak a párt helyi választmányai.121 A helyi szervezetek gyakran kevésbé politikai színezetű, sokkal inkább közérdekű kérdésekről tárgyaltak. Az őrségi falvakban, Hodoson és Kapornakon a párt helyi szervezetei 1942 őszén elsősorban a rossz időjárási körülmények miatt elpusztult burgonyatermés nehézségeiről szóltak. Érdekességként rögzítsük, hogy a Magyar Élet Párt kapornaki szervezetének Könye Dezső volt akkoriban az elnöke, míg a választmány Skerlák Sándor, Vargha Ferenc, Laczó Mihály, Könye Géza, Lukács Péter, Krányecz József, Kovács Mihály és Jenese Jenő tagokból állt össze. Hodoson Torkos Gyula tanító volt a szervezet titkára, a vezetőséget Heiner Géza tiszteletbeli elnök, Ábrahám Vilmos társelnök, valamint Kalamár József, Könye Antal, Balaicz Kálmán, Orbán Ernő, Kercsmár József, Kercsmár Géza, Zsoldos János és Loncsár István választmányi tagok képezték.122

A Magyar Élet Párt muraszombati szervezete 1942. november 18-án nagyválasztmányi gyűlést tartott, amelyen - egyebek mellett - megjelent Kosa Lajos országos főtitkár, Borlay Endre Vas megyei központi titkár és Gasparovits József Zala megyei központi titkár. A szónokok hangsúlyozták a párt privilegizált szerepkörének szükségszerűségét, a „helyes” háborús szerepvállalást, valamint a bel- és külpolitika helyénvalóságát. Hartner Nándor országgyűlési képviselő, kerületi pártvezető a tőle megszokott hangnemben foglalt állást az említett kérdésekről. Különös120) MéV, 1942. március 27-én, XXXVI. évf., 13. szám, 1-2. p.

121) MéV, 1942. június 5-én, XXXVI. évf., 23. szám, 3. p.

122) MéV, 1942. október 23., 3. p.

84