Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 11. Magyar Élet Párt
II. 11. Magyar Élet Párt Jelentősebb pártpolitikai életről a Muravidéken a katonai közigazgatás időszakában alig beszélhetünk. Azonban 1941 őszén itt is szervezkedni kezdett az adott korszak „teljhatalmú” pártja, a Magyar Élet Pártja (MÉP). A következő esztendő elején már a legtöbb községben működött a túlnyomórészt felülről szervezett MÉP, amit a helyi sajtó úgy minősített, mint a felszabadult Muravidék egységes kiállását Bárdossy László kormánya mellett. A kerületi pártvezető Hartner Nándor lett, aki az aktivisták kiképzésére politikai szemináriumok szervezését vette tervbe.118 A Magyar Élet Párt muraszombati szervezete 1942. március 7-i értekezletén több, a szélesebb régiót érintő, valamint helyi jellegű politikai kérdésről szó esett. Hartner Nándor országgyűlési képviselő, kerületi pártvezető kijelentette, hogy mindent el fog követni annak érdekében, hogy a kormány 1 milliárdos hitelakciójából a Muraszombati járás kisgazdái minél nagyobb összegben részesüljenek. A zsidókérdésről akkor még úgy nyilatkozott, hogy nem az a cél, hogy a zsidót kivegyék valamelyik üzlet irányításából és helyébe egy „keresztény zsidót” ültessenek, hanem arra kell törekedni, hogy a gazdasági életben a keresztény szellem érvényesüljön. A leginkább elítélendő mindenképpen a nemzetiségi és kisebbségi kérdésről ismételten hangoztatott sajátos álláspontja volt Hartnernak. Az említett ülésen a következőket mondta: „... vend nemzetiségi kérdés nincs, mert a vend magyarnak vallja magát és meg is sértődne, ha nemzetiséginek tekintenék.”. Továbbá hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdést a szentistváni gondolat jegyében kezeli a magyar kormány, azonban bizonyos, általános európai jellegű revíziót kilátásba helyezett.119 Említésre méltó regionális szintű politikai eseményre került sor 1942. március 25-én Muraszombatban. Az említett napon ott rendezték meg a Magyar Élet Párt Vas-megyei Szervezete 3. politikai szemináriumát, amelyen a mintegy 300 párttisztviselő tájékoztatót hallott a kormány munkájáról (a tanácskozás előtt néhány héttel történt váltás a kormány élén, miután Bárdossy László lemondása után Horthy kormányzó Kállay Miklóst bízta meg kormányalakítással), a háborúról, a közellátási nehézségek okairól, valamint a zsidókérdés megoldásáról. A szemináriumon több tisztségviselő képviselte a párt országos és megyei vezetését. Hartner Nándor beve118) MéV, 1942. január 30-án, XXXVI. évf., 5. szám, 1-2. p. 119) MéV, 1942. március 13-án, XXXVI. évf., 11. szám, 1-2. p.
