Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 10. A megszilárdítás szellemében
II. 10. A megszilárdítás szellemében A magyar képviselőház 1941. december 16-án elfogadta a Délvidék visszacsatolásáról szóló törvényjavaslatot. Az ülésen Bárdossy László miniszterelnök megköszönte az egykor elszakított területek népének, hogy a „23 éves elnyomás alatt” megtartották „magyarnak” a Délvidéket. A magyarság köszöntése mellett a miniszterelnök külön is köszöntötte az ún. Délvidéken élő németséget, a bunyevácokat, a sokácokat, a Muraköz népét és azokat a szerbeket, „akik az elcsatolás (értsd: délszláv megszállás - a szerző megjegyzése) alatt is tudták, hol a helyük”.106 Hogy mennyiben függ össze az elfogadott törvénnyel az intézkedés, arra a Muraszombat és Vidéke hetilap nem utalt, azonban arról beszámolt, hogy a muraszombati járási főszolgabíró 1941 decemberében Kercsmár János gesztenyési, Šeruga István vasnyíresi és Szmodis Lajos péterhegyi lakosokat államellenes magatartásuk miatt internáltatta. A szerb, illetve délszláv megszálló csapatok elleni, „muraszombati csata” néven ismert, 1919. január 3-án lezajlott terület-visszafoglaló eseményekre emlékezett 1942. január 11-én nagy pompával Muraszombat lakossága. A rendezvényen való részvétel szinte kötelező volt, hiszen a járási és városi hatóságok, valamint minden társadalmi szervezet erőteljesen agitált annak sikeressége érdekében. A muraszombati temetőben Udvardi Lakos János, a kereskedelmi iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. A szónok hangsúlyozta, hogy a muraszombati csata a Trianon elleni harcnak olyan fejezetét képezte, amelyre büszkeséggel tekinthet vissza a vidék népe. Véleménye szerint a hősies tett olyan tény volt, amely bizonyította, hogy a Mura menti lakosság tudatosan, önmagát nem kímélve sietett a magyar nemzet becsületének a védelmére akkor, amikor az egész ország súlyos belső válsággal és bajjal volt megterhelve. Udvardi Lakos János az ünnepi rendezvény tanulságaként a következőket állapította meg: „Muraszombat ősi vend lakossága vérével tett hitet és tanúságot a muraszombati csatában Szent István birodalmához való ragaszkodásáról”.107 Mai távlatból talán objektívabbnak tűnik megítélni a Magyarországhoz visszakerült Mura menti állapotokat a visszacsatolás első hónapjaiban, azonban a feladat távolról sem könnyű. Bizonyos szintű „helyzetképet” a különböző, vitathatatlanul 106) MéV, 1941. december 19-én, XXXV. évf., 31. szám, 1. p. 107) MéV, 1942. január 16-án, XXXVI. évf., 3. szám, 1-2. p. 78
