Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 6. A Mura mente gazdasági és kereskedelmi helyzetére utaló néhány adat
célokra kaphatnak. Felhívták arra a „sajátos jelenségre” is a muravidékiek figyelmét, hogy egymás mellett fekvő kis falvakban külön hitelszövetkezetek alakultak, aminek az volt a hátránya, hogy mindegyik tőkeszegény maradt. Az említett ülésen egyebek mellett az is elhangozott, hogy a Muravidék dombos része (Dombvidék, azaz Goricskó) - természetes adottságai révén - az ország legjobb gyümölcstermesztési területe lehet, amennyiben jól szervezett, szakszerű munkával és tőkebefektetésekkel az illetékesek és a vállalkozók arra összpontosítanának.510 Muraszombatban alakult meg 1942. május 3-án a Baross Szövetség Muraszombat és Vidéke Fiókja is, amelybe a megalakuláskor 47 kereskedő társult. A szervezet legfontosabb feladatának tekintette a muravidéki kereskedőknek az addiginál nagyobb méretű bekapcsolódását az anyaország kereskedelmi áramlataiba. Az ülésen megállapították, hogy új üzemek alapítására és gyárak létesítésére a vidéken igen sok lehetőség kínálkozik. Emellett felvetődött a Muravidéket a Muraközzel és Dél- Dunántúllal összekötő vasútvonal gondolata. A Baross Szövetség Muraszombat és Vidéke Fiókja elnökének Benkó József gyárost, alelnökének pedig Udvardi Lakos Jánost, a kereskedelmi iskola igazgatóját választották.511 A Muraszombati Járási Ipartestület alakuló közgyűlésére 1942. június 21-én került sor. Az egyesület élére Szűkíts István férfiszabómestert választotta a mintegy 150 megjelent iparos. A testületnek a korábbi években mintegy 700 tagja volt. Az újonnan megalakult testület fontosnak tartotta az iparosok különböző ügyeinek gyors elintézését, valamint a tagok rendszeres tájékoztatását körlevelek útján.512 A Muraszombati Járási Kereskedő Testület 1942. július 8-i közgyűlése után az egész Muravidékre kiterjesztette a működését. Az egyesület szervezettségében is történtek változások. Míg a jugoszláv fennhatóság alatt minden kereskedő köteles volt az egyesületbe belépni, most a tagsági viszony önkéntes alapon létesült. Az új alapszabály azt is kimondta, hogy az egyesületben továbbra is bennmaradhattak a zsidó származásúak. A szervezet új elnökének Benkó József gyárost választották, aki hangsúlyozta, hogy az egyesületi tevékenység célja a kereskedői összetartás ápolása, a kereskedők munkájának központi támogatás révén való segítése, valamint a hazafias magatartásforma. A tagsági díj befizetése bérosztályok szerint történt, aminek értelmében a nagyobb jövedelemmel rendelkezők magasabb tagsági díjat fizettek.513 510) MéV, 1942. május 1-jén, XXXVI. évf., 18. szám, 2. p. 511) MéV, 1942. május 8-án, XXXVI. évf., 19. szám, 1. p. 512) MéV, 1942. június 26-án, XXXVI. évf., 26. szám, 1. p. 513) MéV, 1942. július 10-én, XXXVI. évf., 28 szám. 2. p. 265
