Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 6. A Mura mente gazdasági és kereskedelmi helyzetére utaló néhány adat

Vas megye tisztikara, élen a főispánnal a Muraszombati Járási Ipartestület székháza előtt. Forrás:

Pokrajinski muzej Murska Sobota (Muraszombati Területi Múzeum).

A Muravidéken már 1942 nyarán kutatott kőolaj után a Magyar-Német Ásványolaj Művek Kft. Több fúrótornyot állítottak fel különböző helyszíneken. A sajtóközleményből kiderül, hogy a csentei határban folytatott keresés már az említett időszakban sikerrel járt.514

Udvardi Lakos János, a muraszombati Állami Kereskedelmi Középiskola igazgatója, a Muraszombati Kereskedelmi Testület titkára az 1942. esztendő végén ugyan politikai színezetű, azonban gazdaságpolitikai szempontból úgyszintén fontos értékelést tett közzé a vidék gazdaságának múltjáról és akkori helyzetéről. Az értékelés fontos megállapításának számít, hogy a Muravidéket önálló tájegység jellege gazdasági téren is bizonyos fokú önállóságra utalta. Udvardi véleménye szerint a vidék népesedési viszonyait, a termelés akadályait olyan tényezők idézték elő, amelyek a vidék sajátos fejlődéséből származtak. Mivel az említett terület a délszláv érában 22 évig el volt vágva az addig szervesen hozzákapcsolódó keleti területektől, ez a gazdasági

514) MéV, 1942. július 24-én, XXXVI. évf., 30. szám, 3. p.

266