Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 6. A Mura mente gazdasági és kereskedelmi helyzetére utaló néhány adat

tak, az említett időponttól 8% bérpótlékkal kellett kiegészíteni, azoknak viszont, akik a megállapított legkisebb munkabért kapták, 15%-os bérpótlék járt. A magánvállalatok alkalmazott tisztviselőire, üzletvezetőire stb. is értelemszerűen vonatkozott a rendelet.506

1942. január 12-én megalakult a Muraszombati Kereskedői Alkalmazottak Egyesülete, amelynek célkitűzései a közös érdekképviselet a fizetés, a felmondási idő, a záróra és a szabadságok dolgában voltak megjelölve. Az új vezetőség élére Flegár Ferenc elnököt és Siftár Sándor alelnököt választották. Az újonnan megválasztott elnök hangsúlyozta, hogy az egyesület politikamentes tevékenységet kíván folytatni.507

Tekintettel arra, hogy 1942. március 31-e után az egykori jugoszláv iparengedélyek többé nem voltak érvényesek, az azt megelőző hetekben, napokban a Muravidéken lázasan folyt a magyar iparengedélyek kibocsátása. Március elején a Muraszombati járásban már legalább hetven iparos hiteles magyar engedéllyel működött.508

A Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület kapcsolatot teremtett az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetséggel azzal a céllal, hogy Muravidéken is hozzanak létre nyaralóhelyeket és a vidéket mutassák be a visszatért területekről tervezett prospektusban.509

Az Országos Központi Hitelszövetkezet 1942. április 29-én Muraszombatban a Muravidék és a Muraköz hitelszövetkezeti vezetői és gazdatársadalma számára nagygyűlést tartott, amelyen az országos vezérkar kijelentette, hogy „nem vinni akarunk erről a vidékről, hanem hozni akarunk ide”. A gyűlésen elhangzott, hogy a Muravidékről addig 37 hitelszövetkezetet vett fel az országos szervezet az összesen 68 közül, amelyek a felvétel után teljes egészében bekapcsolódhattak az országos vérkeringésbe. A 37 hitelszövetkezet közül a 17 Vas megyei volt a tőkeerősebb, a Zala megyeiek nagyobb számuk ellenére is kisebb tőkével rendelkeztek. A központi vezetőség azt is hangsúlyozta, hogy az igazgatósági tagok kísérjék állandó figyelemmel szövetkezetük működését, és ne arra törekedjenek, hogy betétjeikkel szerezzék meg tőkéjüket, hanem saját tőkéjük fokozatos emelését tűzzék ki célul. Fontos utasítás volt az is, hogy a hitelszövetkezetek kölcsönt elsősorban termelési

506) MéV, 1941. december 5-én, XXXV. évf., 29. szám, 6. p.

507) MéV, 1942. január 16án, XXXVI. évf., 3. szám, 3. p.

508) MéV, 1942. március 13-án, XXXVI. évf., 11. szám, 2. p.

509) MéV, 1942. március 20*n, XXXVI. évf., 12. szám, 3. p.

264