Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 2. A Muravidék visszacsatolása Magyarországhoz

igazgatási csoportparancsnoksága, valamint III. fokú közigazgatási szervként a Fővezérség. Megyei szintű katonai közigazgatási parancsnokságok nem jöttek létre. A parancs egyértelműen leszögezte, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt területen lévő jugoszláv hatósági szervek a működésüket nem folytathatják. A személyzetet részben a katonai közigazgatás különböző területeire csoportosították át. A parancs szerint a katonai közigazgatási szervek és parancsnokságok személyzetének kiválasztása az 1940. évi észak-erdélyi katonai közigazgatás tapasztalatai alapján történt. Feltételt, illetve előnyt jelentett a német, illetve a szerb és egyéb, az adott régióban beszélt nyelv ismerete (a Muravidéken a szlovén), valamint az alkalmasság. A lakossággal való bánásmódot illetően a parancs arról rendelkezett, hogy a visszacsatolt területeken különbséget kell tenni őslakosság és bevándoroltak, valamint a telepesek között. Őslakosoknak azokat tekintették, akik (vagy a szüleik) 1918. október 31-ét megelőzően az adott területen laktak. A többi lakosságot bevándoroltnak vagy telepesnek minősítették, akiket a katonai közigazgatási hatóságoknak ki kellett volna utasítani. Az utóbbi rendelkezést azonban néhány nappal később felfüggesztették. A volt jugoszláv köztisztviselőkkel való bánásmód tekintetében a vezérkari főnök parancsa kimondta, hogy azok vezető állásban nem maradhatnak. A katonai közigazgatás idején azonban alsóbbrendű állást elvileg betölthettek, amennyiben fogadalmat tettek. A magyar- vagy németellenes tisztviselőket azonnal rendőri felügyelet alá kellett helyezni. Az említett parancs értelmében internálást csak a rendszeres katonai közigazgatás rendelhetett el. Az oktatás terén a parancs kimondta, hogy a magyar, vagy többségében magyarok lakta területen a magyar iskolákat fokozatosan kell beindítani, viszont az említett területeken a szerb, a Muravidéken a szlovén iskolákat azonnal be kellett zárni, és legfeljebb csak szlovén tagozatú iskola működhetett, ha a lakosság számaránya ezt indokolttá tette. Szerb, illetve szlovén iskola csak a szerb, illetve szlovén területeken működhetett ideiglenesen, a legszigorúbb ellenőrzés mellett. A tanszemélyzet biztosítását illetően a parancs úgy rendelkezett, hogy az elsősorban az állásukból kitett vagy nyugdíjazott régi, vagy a magyar államhoz hű tanerőből történjen. A gyűléseket és felvonulásokat a vezérkari főnök ideiglenesen felfüggesztette. Fontos volt a parancs rendelkezése a katonai bíráskodás szempontjából is. E szerint a visszacsatolt területeken a seregtestek katonai bíróságai működtek, amelyek azonban csak a visszacsatolás óta elkövetett bűncselekmények ügyében intézkedhettek. A jugoszláv érában elkövetett magyarellenes politikai bűncselekmények tárgyában a katonai bíróságok nem voltak illetékesek.

21