Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 2. A Muravidék visszacsatolása Magyarországhoz
Egy másik, 1941. április 18-án kibocsátott parancs értelmében a Muraszombati és az Alsólendvai járási katonai parancsnokságok területét illetően a büntetőbíráskodás kérdését - a hadügyminiszterrel egyetértésben - úgy szabályozták, hogy a bűnvádi eljárás lefolytatására illetékes parancsnok jogait a Szombathelyi III. hadtestparancsnok gyakorolta.29 A parancs a közellátás szempontjából is számos megszorító intézkedésről rendelkezett, valamint ideiglenesen rendezte a menekültek, a közutakon érvényes menetirány, a gépkocsik, az időszámítás stb. kérdését, valamint az utazásokkal kapcsolatosan egyebek mellett kimondta, hogy a visszacsatolt területeket más országrészektől és területektől a katonai közigazgatás határvonala választja el. Az illetékes magyar állami, illetve megyei szervek már a visszacsatolást követő első napokban, tekintet nélkül a katonai igazgatás bevezetésére és annak ideiglenes rendelkezéseire, arra törekedtek, hogy minél gyorsabban bekapcsolják a „felszabadított” területet a magyarországi vérkeringésbe. A törekvés első megnyilvánulásaként - sajtóközlemény szerint - a postaközlekedés indult meg. Arról is azonnal döntés született, hogy Alsólendva visszanyeri járási székhelyi rangját, azonban arra is utaltak, hogy valószínűleg nem az 1919 előtti területre terjed ki a fennhatósága. Több szempontból fontosnak tartották ugyanis, hogy az időközben beiktatott Lenti járás megmaradjon (amint az ténylegesen be is következett). Erőteljesen hozzáláttak azonban az alsólendvai járásbíróság visszaállítási teendőihez, hogy minél hamarabb tehermentesítsék a zalaegerszegi járásbíróság I. világháború után felduzzasztott tevékenységét. Ugyancsak kezdeményezések történtek az Alsólendva és Rédics közötti, a jugoszlávok által megszüntetett és felszedett vasút minél hamarabbi visszaállítására, valamint a forgalom beindítására.30 Fontosnak tartották az autóbuszjáratok megszervezését is Alsólendvára, elsősorban a szlovénok lakta falvakból, valamint Csesztreg és Letenye irányából.31 Április végén már beindult a rendszeres autóbuszjárat a Nagykanizsa-Alsólendva-Muraszombat vonalon, valamint Nagykanizsa és Csáktornya között.32 A nem magyar származású lakosság rokonszenvét Magyarország iránt különböző módon kívánták megnyerni. Mivel az I. világháború előtt a szlovénok lakta favakból nagy számban mentek mezőgazdasági idénymunkára a Somogy megyei és 29) A vezérkar főnökének 3. sz. bizalmas parancsa a katonai bíróságok felállításáról és a katonai közigazgatás területén a polgári személyek feletti illetékességről. In. H-M részvétele, 67. p. Megjelölt forrás: HL Vkf.- 1941. 3. sz. bizalmas, katonai közigazgatási parancs. 30) ZmÚ, 1941. április 19., 1. p. 31) ZmÚ, 1941. április 26., 1. p. 32) ZmÚ, 1941. április 29., 1. p. 22
