Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 4. A nemzeti-nyelvi ellentétek konkrét példája

6. A magyar alkotmány sarkintézkedése az, hogy a törvény előtt minden állampolgár egyenlő. Ha bácskai szerbeknek cirill betűkhöz, ha a muraközieknek, szlovákoknak, Vas és Sopron megyei honátoknak a gáj féle betűkhöz és a ruszinoknak a cirill betűkhöz van joguk, akkor nekünk, vendeknek szintén van jogunk ahhoz az írásmódhoz, amely közhasználatban volt már a jugoszláv impérium előtt is.

7. Jellemző az ügyben az is, hogy dr. Némethy úr a főszolgabíróhoz fordult, és ő mégsem adott ki határozatot a táblák eltávolítására, illetve megmásítására. Nyilván azért nem, mert nem akarta magára vállalni a népnek az ódiumát. Véleményem szerint azért az érdekeltek és az elöljáróság előtt annyira hangsúlyozzák az egyházhatósági engedélyt, hogy a hozzájárulás esetén az ódiumnak egy részét az egyházi hatóságra hárítsák át.

8. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, belügyminiszter úr f.e. aug. 31-én Szabadkán tartott beszédjében kijelentette, hogy ezen a területen boldogulni csak akkor lehet, hogy ha a magyar állam keretei között minden nemzetiséget egyenjogúnak és egyenrangúnak ismerünk el. Az emlékmű megmásítására vonatkozó követelés tehát homlokegyenest ellenkezik a belügyminiszter úr ezen kijelentésével.

Ha a műemlék megmásításához hozzájárulását megadni méltóztatik, ezzel csak a hívek ódiumát az egyház iránt váltja ki.

Legmélyebb tiszteletem nyilvánításával vagyok Méltóságodnak Krisztusban engedelmes lelkésze:

Jerič Iván”415

Jerič levelét tanulmányozva felismerhető, hogy a Magyarországhoz való visszacsatolás éveiben mérsékeltebb hangvételű leveleket intézett feletteseihez (ahol elcsatolásról és nem megszállásról beszél, továbbá a „vend” megnevezést is következetesen használta, hiszen akkor magának a fogalomnak még nem volt a későbbi időszakhoz és a maihoz hasonló pejoratív hangzása), azonban mindezek mellett kitartott a Mura menti szláv származású lakosság szlovénségét bizonyító álláspont mellett. Jerič már a római katolikus papság azon nemzedékéhez tartozott, amelyik az I. világháború után szlovén iskolákban tanult (ellentétben az idősebb generációval, akik még a történelmi Magyarországon tanultak, mint pl. Klekl). Az említett papok jelentős része a muravidéki szlovén tájszólás, azaz a „vend” nyelv és az irodalmi szlovén nyelv közötti vitában egyértelműen az utóbbi, tehát az irodalmi szlo415) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 2444/943 (a)

235