Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 3. Vallási élet
ságnak közvetlenül nehézségeket okozni természetesen nem lehet, viszont magaviseletével, baráti körével kihangsúlyozza azt, hogy a magyarsággal nem tart együtt, így természetesen többen is biztatást és bátorítást látnak viselkedésében, és szintén ellenséges érzülettel viseltetnek a magyarság iránt. Ennek a magatartásnak a következménye az a szinte egyedülálló eset, hogy a mártonhelyi plébániatemplomban, ahol Berden András vend anyanyelvű pap a plébános, az elszakítás ideje alatt vend nyelven énekeltek a templomban, míg most, hogy az uralomváltozás idején a mártonhelyi kántori állást betöltő Csepreghy Károly magyar anyanyelvű és képesítésű, a jugoszláv uralom ideje alatt ig. tanítót a muraszombati iskolához tanítóvá kinevezték és így mártonhelyi kántori állásáról lemondott - szlovénul énekelnek - . Általában a római katolikus templomokban a régi vend nyelvű énekekkel felhagytak és a szlovén énekeket éneklik, mert mindezidáig erélyes intézkedés erre vonatkozólag nem történt. Nem ismerem a r.k. egyház vonatkozó szabályzatát és így nem tudom, hogy vajon a püspök úrnak van-e joghatósága a szlovén énekeket betiltani és visszaállítani az 1918. év előtti, sőt, amint a mártonhelyi példa mutatja, az elszakítás ideje alatt is énekeltek egyes templomokban vend nyelven, állapotot, amikor minden templomban vend nyelven énekeltek, mindenesetre igen üdvös lenne és ha a jugoszláv uralom alatt meg lehetett tiltani a vend éneket és helyette a szlovént beállítani, véleményem szerint ugyanígy, sőt még több joggal lehetne a régi évszázados gyakorlatot, a vend éneklést visszaállítani.” A jelentésből a továbbiakban kiderül, hogy dr. Harangozó Ferenc csendlaki esperes-plébános és Faflik Ferenc felsőszentbenedeki plébános erősen magyar érzelműek voltak. Vojkovics József muraszombati plébános, Bejek János szentsebestyéni plébános és Berden András mártonhelyi plébános jól bírták, azaz beszélték a magyar nyelvet, míg Kolenc Iván felsőlendvai, Tratnjek István perestói, Gombócz István kuzmai és Rousz Mátyás péterhegyi plébánosok a magyar nyelvet alig-alig beszélték. Szafosnik Jakabról, a Vashidegkútról Vízlendvára áthelyezett szlovén nemzetiségű plébánosról ugyancsak megjegyezték a jelentésben, hogy nem tudott magyarul. A jelentés kivonata azzal a feltételezéssel zárul, hogy a szombathelyi püspök által Vashidegkútra áthelyezett egykori alsólendvai esperes-plébános, Bakán István feltehetőleg az alsólendvai hívek kifogására volt áthelyezve (viszont politikai magatartásáról az alsólendvai főszolgabírótól a jelentés elkészítéséig a muraszombati főszolgabíró értesítést nem kapott.)396 396) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie 3559/943. 222
