Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 3. Vallási élet

papellátás szempontjából neki annak tudatában kell döntést hoznia. A plébániák káderhelyzetéről, amit a három fogva tartott pap megüresedett helye is részben befolyásolt, Grősz püspök Krantz József csendlaki esperesplébánost is értesítette, valamint közölte vele, hogy újabb levélben megkeresi a vezérkari főnököt, mert az ő döntésétől függ a Mura menti területen működő római katolikus plébániák működtetésének végleges rendezése. Krantz esperes ugyanis ezt megelőzően egy hosszú levelet intézett a püspökhöz, amelyben figyelmeztetett néhány plébánia kilátástalan helyzetére, mivel a papellátás nem volt megoldott. A legkirívóbbnak a péterhegyi (Petrovci) helyzetet ítélte, ahol Camplin Iván helyettesítése nagy gondot okozott. Krantz közölte a püspökkel személyes véleményét is Camplin elítélésével kapcsolatosan, aminek lényege, hogy az említett pap „környezetének lett az áldozata”, amiről az érintett édesanyjával és bátyjával történő beszélgetés során még inkább meggyőződött.382

Miután a m. kir. honvéd vezérkar főnökének bírósága mint illetékes ítélőbíróság 1941 decemberében kimondta az ítéletet, a három érintett pap is levélben kérte Grősz püspök segítségét és közbenjárását, hangsúlyozva, hogy az ellenük felhozott vádak valótlanok. 1941. december 16-i levelükben azt írták, eltekintve attól, hogy a kommunisták velük szemben állítólag fegyveres fenyegetést alkalmaztak, ők nem szövetkeztek a kommunista eszmék szervezőivel. Azt különböző vallási és erkölcsi normákkal magyarázták, hogy miért nem jelentették fel a náluk járt agitátorokat. Az említett levélben a következő nyilatkozat is szerepel: „Azt a vádat is hangoztatják ellenünk, mint általában a vend papok ellen, hogy ha nem is a kommunista, de a szlovén nemzeti mozgalomban vettünk részt. Ez alkalommal, mint papok ünnepélyesen kijelentjük Nagyméltóságú Püspök Úrnak, hogy ilyen tekintetben sem vétkeztünk a magyar állam, a magyar törvények ellen.”

A nagy erőfeszítések, püspöki levelek ellenére Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök a bíróság által hozott döntésről tájékoztatta 1942. február 9-én írott levelében Grősz megyéspüspököt. A levélben - egyebek mellett - olvasható, hogy a bíróság a vádlottakat az 1930. évi III. t.c. 59. paragrafusa 4. pontjába ütköző hűtlenség bűntettében mondta ki bűnösnek, „mert az 1941. év július, augusztus, szeptember és október hónapjaiban, tehát a háború idején, abból a célból, hogy a magyar és a vele szövetséges német fegyveres erőnek szándékosan hátrányt és az ellenségnek szándékosan előnyt okozzanak, a Szovjetunió győzelmeinek elősegítése érdekében,

382) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie 3125/41.

217