Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 2. 2. Az oktatás helyzete a polgári közigazgatás időszakában
A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében a muraszombati polgári leányiskolában 1944. február elsejétől fokozatosan bevezették a szlovén nyelvjárás oktatását. A tervek szerint a következő tanévekben a német nyelvet teljes egészében a szlovén nyelvjárás helyettesítette volna.361 Vas vármegye közigazgatási bizottságának ülésén beszámoló hangzott el a Muraszombati járás népiskoláinak tanítási nyelvéről. Az elhangzottakról a következőket említjük: a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete szerint a tiszta magyar, illetve döntő többségben magyar községek népiskoláiban a tanítás nyelve - a szlovén nyelvjárás alkalmazása nélkül - tisztán magyar volt, így a domonkosfai, az őrihodosi, a pártosfalvi és a Pártosfalva-Csekefa külterületi iskolában. Azokban a népiskolákban azonban, ahol azoknak a tanköteles tanulóknak a száma, akiknek szülei az anyanyelvi oktatás alól mentesítést nem kértek, 20-nál kevesebb volt, és a tanítási nyelv továbbra is a magyar maradt, ott a szlovén nyelvjárást - mint kisegítő nyelvet - minden tantárgynál alkalmazni kellett. Azokban a népiskolákban viszont, amelyekben az anyanyelvi oktatás alól felmentést nem kért tanulók létszáma a 20 főt meghaladta, a miniszter elrendelte, hogy ott a tanköteles tanulók átlagosan heti 6 órában anyanyelven is tanuljanak. Ezeknek az iskoláknak a tannyelve valójában magyar maradt, csak az írást, az olvasást, a beszédet stb. kellett anyanyelven is tanítani. A beszámolóban a rendelet megvalósításának nehézségeiről, rendellenességeiről (amikre kétségtelenül akadt példa) nem történt említés.362 Lendvavásárhelyen, azaz Dobronakon 1944. május 10-én állami kisdedóvoda létrehozásáról tárgyaltak, és az állami hatóságok pozitív döntése esetén magukra vállalták a dajkatartás teljes költségét. Az állami nevelői létesítmény létrehozását Dobronakon a megyei törvényhatósági kisgyűlés is megkülönböztetett odafigyeléssel támogatta.363 Zsitkóc község viszont 1944 februárjában olyan határozatot hozott, hogy a faluba tervezett állami elemi iskola épületének karbantartását, tűzkár elleni biztosítását, az iskola összes dologi szükségletének fedezését, a tanterem bebútorozását és szükséges felszereléssel való ellátását magára vállalja, valamint az iskola fejlesztésének esetére új tanterem felépítéséről is gondoskodik. A döntést Zala megye törvényhatósági kisgyűlése tudomásul vette, azonban tudomásunk szerint - valószínűleg a háború végén beállt rendkívüli, kilátástalan helyzet miatt - annak konkrét kivitelezésére nem került sor.364 361) MéV, 1944. február 4-én, XXXV111. évf., 6. szám, 1. p. 362) MéV, 1944. február 18-án, XXXVIII. évf., 8. szám, 1. p. 363) ZML - Zala vármegye törvényhatósági kisgyűlése 1944. május 10-i ülésének jegyzőkönyve (713; 1944/1122). 364) ZML - Zala vármegye törvényhatósági kisgyűlése 1944. április 12-i ülésének jegyzőkönyve (712; 1944/1074). 202
